Vissza a nyitólapra!       

Ez a cikk az EU-INFO (www.eu-info.hu) oldalról származik.


Aktuális változások a Kölcsönös Megfeleltetés követelményeiben

2013 első negyedében a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatosan több jogszabály is módosult. A gazdálkodási gyakorlatot érintő legfontosabb változásokat tartalmazza az alábbi összefoglaló.


Idei (főbb) változások a KM követelményekben


I.)                  JFGK 4. A nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről)

a.       Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig. (Kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.) -> Tilos kijuttatni trágyát október 31-tőlfebruár 15-ig. (Kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.)

b.      12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szervestrágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre lejtésű területre trágya nem juttatható ki. ( A) Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. B) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható. C) Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.) -> 12%-nál meredekebb lejtésű területre műtrágya és szervestrágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. ( A) Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. B) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett. C) Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.)

c.       Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. -> Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított.

d.      Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn november 15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. ->   Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán.

 

II.)                NEM A KM-JFGK RÉSZE, DE FONTOS VÁLTOZÁS A NITRÁTRENDELETTEL KAPCSOLATBAN! :

a.       3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez - Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek; A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N műtrágya hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag ellátottságának függvényébe, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva ->  3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez - Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető maximális értékek; A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttathatóN hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

 

III.)              JFGK 5. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme /Natura 2000 erdőterületek földhasználati előírásai (A Gazdálkodói kézikönyv 2013 tartalmazta a következő jogszabályt és a követelményeket, melyek korábban nem szerepeltek a kiadványokban.2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

a.       Az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően be kell tartani a tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az egyes fafajok visszahagyását, az egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek visszahagyását, az álló és fekvő holtfa visszahagyását.

b.      Egészségügyi fakitermelés esetén be kell tartani a legfeljebb 5 m3/ha mértékig álló és fekvő holtfa visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat.

c.       Véghasználat esetén be kell tartani a hagyásfák visszahagyására, valamint a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig a facsoportok visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat.

d.      Be kell tartani az erdőtervben szereplő a fakitermelés elvégzésére vonatkozó térbeli és időbeli korlátokat.


IV.)             JFGK 18. Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelme (32/1999. (III.31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól)

               Annak az állattartónak, aki legalább ötszáz hústermelés céljából tartott csirkét tart, az állatok jólétéért felelős személyt kell kijelölnie.        (Az állatjóléti felelősnek a kijelölést követő fél éven belül állatvédelmi képzésen kell részt vennie, és képesítési bizonyítványt kell szereznie.) ->  Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább a) ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, b) harminc lovat, c) ötven szarvasmarhát, d) száz sertést, e) száz futómadarat, f) száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, g) kétszáz juhot, h) kétszáz kecskét, i) kétszázötven anyanyulat, j) kétszázötven prémesállatot, k) háromszázötven tojótyúkot, l) ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét, m) ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, n) ezer hízónyulat, vagy o) ötezer fácánt zárt térben tart, az állatok jólétéért felelős személyt kell kijelölnie.  (Azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett.)

EU-Info - 2013 . 4 . 15