Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 6. 25.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2018.3.13.  <<

Az öntözés hasznossága megkérdőjelezhetetlen

Nehéz ügy az öntözésfejlesztés, más országok már jóval előrébb tartanak az öntözés fejlesztésében, mint Magyarország, viszont idehaza is elkezdődött ez a folyamat – derült ki a Portfolio Agrárium 2018 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Nehéz ügy az öntözésfejlesztés, de a kezdeti lépéseket megtette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a közelmúltban lezárult vízigény-felméréssel. Ennek során kiderült, hogy a termelők 350 ezer hektárt öntöznének a mai 80 ezer hektárnyi területtel szemben. A Portfolio Agrárium 2018 konferenciáján Győrffy Balázs, a NAK elnöke két példával is illusztrálta, hogy ez nem speciálisan magyar probléma.

Igaz, a kezdetektől a megvalósulásig más és más út vezet. Mint mondta, Portugáliában még az 1950-es években alkották meg a helyi országos öntözésfejlesztési stratégiát, és az abban lefektettek alapján nemrég adtak át új berendezéseket. Romániában pedig úgy határoztak az ottani illetékesek, hogy közel 1 milliárd eurót, nagyjából 310 milliárd forintot fordítanak erre a célra.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kialakítandó hazai öntözésfejlesztési stratégia keretében mekkora összeget szán a kormány a teljes kiépítésre. Az viszont – mint elhangzott – a vidékfejlesztési pályázatokból kiderült, hogy a VP-ben meghirdetett öntözésfejlesztési lehetőségek nem voltak igazán népszerűek. Ennek okai leginkább a bonyolult tulajdonviszonyok, a szabdalt birtokszerkezet, az engedélyezés féléves átfutási ideje és a 100 milliós beruházási igény voltak.

Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az ügyben tett kormányzati erőfeszítéseket érzékeltette. Ilyen volt például a vizek állami kézbe vétele, vagy az, hogy osztatlan közös területen nem kell minden tulajdonos engedélye a beruházáshoz. A leendő stratégia kapcsán egy öntözési kataszter készítését és – a gyorsabb ügyintézés érdekében – elektronikus engedélyezési folyamatot ígért. Megvizsgálandónak tartja azt a gyakorlatot is, hogy ötévente mindent újra engedélyeztetni kell, igazodva a talajvédelmi terv ötéves időtartamához. A helyettes államtitkár szerint még pár évig biztosan el fog tartani, mire minden szabályozási akadály elhárul az öntözésfejlesztésbe beruházni kívánók elől.

Ugyanakkor akad pozitív példa is, olyan vállalkozás, amelynek – minden nehézség ellenére – tevékenységében alapvető eszköz a víz. Varga István, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője megjegyezte, ma már nélkülözhetetlen az öntözés a versenyképes termeléshez, ők maguk évente 3 milliárd köbméter vizet terítenek szét a növényi kultúrákon. A cég 2000 hektárt művel, amelynek fele öntözött. Lineár, csévélődobos és konzolos rendszerek is üzemelnek náluk a tábla adottságaitól függően, illetve 15 hektárt csepegtetnek, 100-120 hektár kap mikroöntözést. Hozzátette, a hasznossága pedig a hozamokban mutatkozik meg: a sárgarépából, az ipari paradicsomból, a vöröshagymából 70-100 tonnát takarítanak be. Mint mondta, a kalászosokat is érdemes öntözni, viszont itt a haszon sokkal inkább a jobb minőségben érzékelhető.

A Rónánál az összes költség 8-20 százalékát teszi ki az öntözés, Váradi Balázs, a Magtár Kft. öntözési üzletágának vezetője szerint érdemes erre költeni, mert viszonylag hamar megtérül. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a nem kellően gondos tervezés viszont később visszaüthet. Szerinte nagyon fontos a tábla adottságaihoz, méretéhez, talajszerkezetéhez illeszkedő öntözőrendszer, és nem szabad sajnálni 1-2 millió forintot az előkészítésre.

Váradi Balázs szerint persze minden tervezésnek akkor van értelme, ha van mire alapozni, nevezetesen a vízre. Ugyanis a jelenlegi helyzet az, hogy folyóvizeket és a csapadékvizeket „elengedünk az országból, ahelyett, hogy tározókban felfognánk”. Úgy vélte, a stratégiában főleg a vízkészlet szabályozására kell törekedni.

Amit a vízjogi engedélyezési eljárásokról tudni kell

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei egy látványos táblázatban foglalták össze az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásokat. Ebben nyomon követhető, hogy az vízhasználatot tervező termelőnek az előkészítéstől a megvalósításig, illetve az esetleges megszüntetésig, mit kell tennie.

Agronapló

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.6.25.
Rekord év vagy katasztrófa lesz 2018 a szőlőtermelőknek
Az idei tavasztól tapasztalható időjárás különleges helyzetet teremtett a szőlőtermesztésben országszerte. Március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant az azóta is tartó meleg idő. Az április és a május is nyáriasan meleg volt, és a rendkívül sok csapadék hatására a szőlővesszők robbanásszerű növekedésbe kezdtek, mostanra pedig soha nem látott mennyiségű és szinte kifejlett fürtöket hoztak.
Agrotrend - Beküldve: 21:34:3
2018.6.25.
Új pályázatok fognak megnyílni borszőlő telepítésére
A szerkezetváltás segítheti, hogy minél nagyobb mennyiségben és még jobb minőségben lehessen borokat előállítani – fejtette ki Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár a III. Kecskeméti barackpálinka és borfesztivál alkalmából rendezett szakmai konferencián kedden. Hozzátette, a jövőben borszőlő telepítésére is lehet pályázni. A Nemzeti Agrárkamara (NAK) Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Kunsági Női Borrend által szervezett tanácskozáson Viski József kiemelte: a vidékfejlesztési programból mintegy 100 milliárd forintot kapott a kertészeti ágazat, így több szőlész és borász is támogatásban részesült.
Agroinform - Beküldve: 21:13:37
2018.6.25.
2018 nem a meggy éve
A magyar meggy egy része pár napja eladhatatlan, nincs felvevőpiaca. A szezonból hátralévő időben ideális esetben max. 32-35 ezer tonna meggy piaci elhelyezésére van esély, ami azonban azt is jelenti, hogy a maradék 15-18 ezer tonna termés betakarítatlanul a fákon maradhat. A korábbi piaci kitekintéseket követően most újabb rövid távú előrejelzést adott ki a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitvVeB).
Agrotrend - Beküldve: 21:13:36
2018.6.25.
Nyomott árakkal küzdenek a bodzatermelők
Bár csak augusztusban lesz a bodzaszüret, már most látszik, hogy sok jóra nem számíthatnak a termelők: az utóbbi évek nagy területű telepítéseinek termőre fordulásával a tavalyihoz hasonlóan idén is túltermelés és alacsony árak valószínűsíthetők – írja a Világgazdaság szerdai számában. Távolinak tűnhet a bodzatermelők számára a 2016-os év, amikor jó termést, a vadon gyűjtött bogyókkal együtt mintegy 20 ezer tonnát takarítottak be, miközben az egyetlen jelentős európai konkurensnek számító Ausztriában – a fagykárok miatt – alacsony volt a hozam.
Agronapló - Beküldve: 21:13:34
2018.6.24.
A kihívások ellenére is jónak ígérkezik az árpatermés
Már aratják az őszi árpát, hamarosan soron az őszi búza is, és szintén időszerű lesz gondoskodni a napraforgókról, a rovarok elleni védelem érdekében. Lássuk mi a helyzet a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. Néhány mezőgazdasági termelő már le is aratta az őszi árpát. A hektáronkénti termésátlagok 4–7 tonna közöttiek. Ám akadt, ahol 15–16 százalékos víztartalmat mértek, emiatt későbbre halasztották a munkát. A zivatarok sok helyen – például Tarján és Komárom környékén is – foltokban megfektették, ledöntötték a kalászokat.
Agrotrend - Beküldve: 22:38:42
2018.6.24.
Felülmúlta a standard fajták átlagtermését a legújabb őszi árpa
Saját nemesítésű őszi kalászosait: 10 őszi búza, 5 őszi árpa és 5 tritikálé fajtáját mutatta be a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a június 13-ai nyílt napon. A résztvevőket Zsembeli József igazgató köszöntötte, majd Murányi Eszter és Cseke Petra tudományos segédmunkatársak jellemezték az intézmény fajtáit, köztük a legújabb őszi árpát, ami a KG Nagykun nevet kapta - írja közleményében az egyetem.Képünkön a KG Nagykun korai érésű, hatsoros takarmányárpa.
Agrotrend - Beküldve: 22:38:41
2018.6.24.
Lendületet kapott tavaly a haltermelés
Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent. Tavaly 2,4 százalékkal kisebb területen, 26 065 hektáron üzemeltettek tógazdaságokat, mint a megelőző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2017. évi lehalászási jelentéséből. Emellett mintegy 222 hektáron rekonstruáltak, 37 hektáron pedig új halastavat hoztak létre a halgazdálkodók. A halastavak többségét társas vállalkozások, kisebb hányadát állami gazdálkodó szervezetek, elenyésző részét pedig mezőgazdasági, illetve halász szövetkezetek, horgász szervezetek működtetik.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:38:39
2018.6.24.
Jövedelmező elfoglaltságot jelenthetne a húsgalambtartás
A hobbi- és versenymadarak iránt hatalmas az érdeklődés, főként a kínai galambászat felfutása miatt. Húsgalambot ugyanakkor egyelőre nagyon kevesen tartanak itthon, holott ha a kereslet nőne, jól jövedelmező elfoglaltságot jelentene a gazdáknak. Míg Európa nyugati részén lassan elöregedik a galambász társadalom, itthon és Közép-Európa más államaiban még mindig viszonylag nagy érdeklődés övezi a hobbi- és versenymadarak tartását. A legnagyobb felfutás a távol-keleti országokban tapasztalható.
Agroinform - Beküldve: 22:38:37
2018.6.23.
Új kihívások vidéken – hagyományok és átalakuló mezőgazdaság
Ezzel a címmel rendezték meg az 57. IALB/7. EUFRAS szaktanácsadói konferenciát a Széchenyi István Egyetemen, Mosonmagyaróváron. A 2018. június 17-21-ig zajló nemzetközi konferencián négy szaktanácsadói szervezet tagjai találkoztak. A rendezvény a vidéki hagyományok és a mezőgazdaság átalakulásának témáját járta körül hazai és nemzetközi kitekintést is nyújtva. A konferencián bemutatták a mezőgazdaságot és a vidéket napjainkban érintő új kihívásokat és trendeketet, és választ kerestek arra, hogy milyen kitörési pontokat találhatunk a jövő számára a helyi tradíciók újbóli felfedezése által.
Agroinform - Beküldve: 22:23:59
2018.6.23.
Módosult az erdészeti technológiákra, erdei termékek feldolgozására vonatkozó felhívás
Módosult az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” elnevezésű (VP5-8.6.1-17 azonosító jelű) felhívás. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteit. A felhívás 1.2. A rendelkezésre álló forrás fejezetében módosításra került a támogatás forrásának fókuszterületi megoszlása. A felhívás alapján nyújtható támogatás a módosítás értelmében már nem kapcsolódik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 6. vidékfejlesztési prioritásához kapcsolódó 6A. fókuszterületi célhoz (a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése).
Agroinform - Beküldve: 22:23:56
2018.6.23.
Online felmérés a mezőgazdasági őstermelők adózásáról és járulékfizetéséről
Az őstermelői adózási és járulékfizetési szabályok átalakításával kapcsolatos részletes javaslatok előkészítése keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) online felmérést végez a kamarai tagok körében. A felmérés célja a mezőgazdasági termelők jelenleg érvényes őstermelői adózással és járulékfizetéssel kapcsolatos véleményének feltárása, amely alapján javaslatok fogalmazhatók meg egy esetleges átláthatóbb, világosabb szabályozás kialakításához.
Agroinform - Beküldve: 22:23:55
2018.6.23.
Váltogatható az évelő növénykultúra az AKG-ban
Nem az a lényeg, hogy ugyanaz az évelő növénykultúra fedje folyamatosan a területet, hanem hogy valamilyen évelő kultúra legyen rajta – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A fogalom meghatározások alapján nincs kizárva az agrár környezet- gazdálkodásban az évelőnövénykultúra-váltás, tehát a környezeti érték megőrzése szempontjából megengedett a váltogatás – mutat rá a NAK.
Agrotrend - Beküldve: 22:23:53
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36286db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120