Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2018.1.12.  <<

MÁSZ: jobb évet zártunk, mint korábban

2015 és 2016 nehéz évei után a tavalyi esztendő már több biztató jelet mutat – mondta el az évet értékelve Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója az Agrotrend.hu-nak. Úgy gondolom, hogy soha rosszabb évet, mint 2017. Annak ellenére, hogy voltak – és vannak is - problémák, de összességében a 2015-ös és 2016-os évhez képest jobb esztendőt zárt a sertés- és a szarvasmarhaágazat is.

Hogyan értékelné a tavalyi évet?

Úgy gondolom, hogy soha rosszabb évet, mint 2017. Annak ellenére, hogy voltak – és vannak is - problémák, de összességében a 2015-ös és 2016-os évhez képest jobb esztendőt zárt a sertés- és a szarvasmarhaágazat is. Nem azért, mert a 2017-es esztendő olyan kiugróan jó lenne, hanem mert az említett két év nagyon rossz volt. Az egész évet tekintve jövedelmezővé vált a termelés és még valamennyi haszon is képződött. Úgy fogalmaznék, hogy a nehézségek ugyan jelen vannak, és bizonyos kockázatok is lebegnek a fejünk felett, de mindent egybevetve 2017-et egy jó közepes évnek tekintem.

Milyen tendenciák voltak érzékelhetők?

2017-ben elmozdulás történt mind a tej-, mind a sertéságazatban, a húsmarhaágazatban ugyanakkor fordított a helyzet. Ott 2016-ban és 2015-ben is jobb árak voltak mint tavaly, de ez az árcsökkenés még elviselhető mértékű.

Az ágazatban a támogatásokkal együtt továbbra is képződik jövedelem, de a felvásárlási árak már nem olyan jók, mint voltak korábban. Hosszú távon a korábbi nagyon magas árak visszatérésének kicsi az esélye. A folyamatos keresleti piac viszont fennmarad, ami nagyon fontos, mert erre szükség van ahhoz, hogy megfelelő árak alakuljanak ki.

Bizonyos piaci problémák ugyanakkor nyomják a húsmarhatartók vállát. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy mostanában a bikáért nem fizetnek többen mint az üszőkért, pontosabban az üszők ára felzárkózott a bikaárakhoz. Ennek oka a török piac, amely jó áron kezdte el keresni a fajtatiszta vagy fajtaazonos tenyészüszőket, amik egy részét korábban csak hízóállatként, nyomottabb áron lehetett jellemzően a délszláv piacokon értékesíteni.

Hogyan jellemezhető a tejágazat?

2017 konszolidált évnek tekinthető, az árak jó közepesek voltak, és a legfontosabb, hogy számítanak. A nyerstej éves termelői átlagára 2017-ben 94; az export ár 101 Ft/kg volt, ami 29, ill. 34 százalékkal magasabb mint 2016-ban volt. A teljes tej kivitele 4 százalékkal nőtt, a fölözötté 15 százalékkal csökkent egy év alatt. Jó trend a tejet tekintve, hogy a magyar piac konszolidálódott, illetve annak az irányába mutat. Ez köszönhető a tejpiaci szereplők jobb együttműködésének, amiben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak fontos szerep van.

A tej ára Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlagár, a tagállamok között a tejárat tekintve a 24-25. helyen vagyunk, ami nem jó. Jobb lenne, ha a középmezőnyben vagy afölött lennénk. Ez egyesek szerint azért nem valósítható meg, mert Magyarországon a feldolgozóipar nem elég erős. A tejet különösen a vaj, illetve a tejpor formájában lehet tartósan kivonni a piacról, amire nem nagyon vagyunk berendezkedve, továbbá a legnagyobb hozzáadott értéket a sajtgyártás adja, amiben szintén sokat kell fejlődnünk.

Milyen külső körülményekkel kell számolni?

A globális tejpiac legfontosabb szereplője és egyben Európa legnagyobb vevője Kína, amelynek az utóbbi években meghatározó szerepe van az árak alakulásában. A tej és a sertéshús esetében is a távolkeleti ország mozgatta fölfelé az árakat. A tejtermelésben konszolidált helyzet alakult ki 2017-ben. A tej árának emelkedése 2016 második felében kezdődött, 2017-ben inkább stagnálás, illetve enyhe emelkedés történt. Tavaly már képződött jövedelem a tejtermelőknél, de 2016-ban, 2015-ben óriási veszteségük halmozódott föl. Ugyanakkor a tavalyi év nem elég ennek kiheverésre, ezért azt várjuk, hogy 2018-ban folytatódik az áremelkedés, és semmiképp nem következik be jelentősebb árcsökkenés. A stabil árak kiszámíthatóvá teszik a termelést. A tejtermelés a mezőgazdaság nehézipara, amit azt jelenti, hogy óriási tőkelekötése van és aki ezt egyszer abba hagyja, nem kezdi el újra. Új belépők ebben az ágazatban alig vannak, az a jellemző inkább, hogy a megmaradt termelők növelik kibocsátásukat.

Sertés esetében mi mondható el 2017-ről?

A sertéstartók viszonylag jó évet zártak, a termelés jövedelmező volt. Szeptemberben a felvásárlási árak ugyan elkezdtek csökkenni , és a 2016-os szint alá estek, de éves összesítésben így is 10-13 százalékkal magasabb volt átlagban az ár, mint előző évben. A sertéstartók vérzivataros időszakon vannak túl és idén végre maradt forrás a fejlesztésekre.

A 2018-as kilátások a kínai kereslet miatt jónak tűnnek, ugyanakkor nagyon komoly kockázatot jelent az afrikai sertéspestis. A betegség több száz kilométert tud ugrani akár néhány hét alatt ami szinte mindig emberi mulasztásra vezethető vissza. Minket a betegség egyelőre elkerült, ami köszönhető annak, hogy a hatóság és a tenyésztők-termelők a határmenti veszélyeztetett részen igyekeznek nagyon odafigyelni. Száz százalékos védelem nem lehetséges. Abban az esetben, ha hazánkban is felütné fejét a betegség, nagyon nagy gondok lehetnek. Fő piacaink ugyanis az egész országot zárnák le, és nemcsak az érintett régiót.

Milyen tendenciák figyelhetők meg ezen a területen?

Magyarországon jelenleg fölfutóban van a sertéshús-termelés. Bár a KSH a tavalyinál kisebb sertésállományt mutatott ki júniusban, de év végére a létszám valószínű emelkedett. A feldolgozott sertéshús mennyisége ugyanakkor emelkedett. A magyar sertéshús-export jelentősen bővült egy év alatt, és jó lenne, ha ez folytatódna. Erre meg is van a lehetőség, hacsak a sertéspestis ezt meg nem akadályozza. Összefoglalva tehát a sertésnél jó a helyzet, viszont óriási a kockázat.

A juhágazatot mi jellemezte alapvetően tavaly?

Ez egy kicsi de értékes ágazat. Jóllehet csak néhány százalékot képvisel az állattenyésztés kibocsátásából, de nagyon fontos szerepe van a táj karbantartásában. A juhok, kecskék olyan gyepterületeket hasznosítanak, amelyeken más legelő állat jövedelmezően nem tartható, ráadásul és még exportárualapot is állítanak elő. A báránykivitelünk jelentős, annak ellenére, hogy a magyar bárány 85 százalékát fölvevő olasz piac gyengélkedik, és ez tartósnak tűnik. Olaszország az elmúlt években kevesebb bárányt vásárol, aminek az az eredménye, hogy az árak egyre többször inkább lefele mozognak. Persze ez is hullámzik. Mostanában inkább karácsonykor alakul ki a legjobb ár a korábbi húsvéti fölfutással ellentétben, ugyanakkor nem könnyű karácsonyra „előállítani” bárányt.

Hogyan alakultak-alakulnak az árak?

Év közben közepes árak voltak. Mivel az olasz piac élő bárány iránti kereslete csökken, ezért a feldolgozott bárányhús- és birkahúsexportban látok inkább fantáziát a jövőt tekintve. A húsexport ugyan emelkedik, de még nagyon elenyésző a volumene az élőbárányhoz képest. Ígéretes piacnak bizonyul Japán, a távolkeleti országok és egyes arab piacok. Ezek távoli és nehéz piacok, amelyek sok feltételt szabnak, s Magyarországon kicsi a feldolgozókapacitás. Egy-két feldolgozó tud csak előállítani ilyen minőségű bárányhúst.

A MÁSZ a lótenyésztőknek is ernyőszervezete.

A ló sajátos helyzetben van, ma már elsősorban hobbi-, és sportcélokat szolgál, nem gazdasági haszonállat. Persze van még sok olyan családi gazdaság, ahol az igaerejét hasznosítják, de a korábbi évszázadokhoz, évtizedekhez képest az állomány száma jelentősen lecsökkent. Ma 60-70 ezer ló van Magyarországon, döntő részük sport- és hobbicélokat szolgál. A nehézséget az okozza, hogy nincsen igazából jó piaca a magyar tenyésztésű lónak. Ez az elmúlt időszakban szerencsére javult, és vannak jó példák is. Egy ugyanolyan minőségű külföldi eredetű lóért az emberek hajlamosabbak többet fizetni, mint egy magyarért. A külföldi fajtaegyesületek jobb marketingmunkát végeztek, illetve jobban megtalálták a helyét egy-egy fajtának.

Ezt nekünk is meg lehetne találni, s már van is rá példa. A nóniusznál jó eredmény például, hogy a lovas rendőrök – nem csak Magyarországon, de külföldön is – keresik és használják ezt a fajtát. De fogathajtásban is vannak szép eredmények, a magyar lipicai nagyon jó. Arab telivért és Shagya arab lovakat is sikerrel exportáltunk egészen távoli és egzotikus országokba is.

Díjlovaglásban nehéz a helyzet, mert ott a német és a holland lovak dominálnak. A díjugratás esetében terjed, hogy a magyar fajtáknak külön versenyt írnak ki, ahol nagyobb figyelmet kapnak a hazai tenyésztésű lovak. Ez a trend jó, de jó lenne, ha ez még látványosabb és erőteljesebb lenne. Ehhez az is kellene, hogy a tenyésztésben, a tenyésztőszervezetekben dolgozó gárda megfiatalodjon, és aktívabban vegyen részt a tenyésztés irányvonalának meghatározásában.

Minek örülnének az állattenyésztők 2018-ban?

A tenyésztők számára az lenne jó, ha jövőre is tudnának fejlődni, amihez az kell, hogy folytatódjon az a kormányzati hozzáállás, ami 2017-ben elkezdődött, akkor a tenyésztőszervezetek 1,3 milliárd forintot kaptak tenyésztési feladataik ellátására. Az elfogadott költségvetés alapján úgy tűnik, hogy ez folytatódhat. Erre az erős támogatói hozzáállásra azért van szükség, mert nálunk csupán 2-3 évtizedre tekint vissza az önálló tenyésztőszervezeti múlt, a versenytársak azonban több évtized-évszázad alatt tudtak fejlődni, és váltak profikká. Ezzel nagyon nehéz versenyezni.

Az Európai Unió rendelete értelmében 2018. november elsejétől az egész EU-ban egységes szabályok érvényesülnek a tenyészállat-előállításra és –forgalmazásra vonatkozóan. A versenytársaink jellemzően gazdagabbak és fejlettebb infrastruktúrával rendelkeznek, ami hatalmas előny a szabad piaci körülmények között. Azért kell megerősíteni a tenyésztőszervezeteket, hogy ilyen helyzetben is fel tudják venni a versenyt. 2018-nak ez a legfontosabb kihívása.

És az állattartók szemszögéből?

Számukra a legfontosabb érték a kiszámíthatóság, a stabilitás. Legyen kiszámítható a támogatáspolitika, legyen kiszámítható a piac. Jó lenne, ha támogatások nélkül működne a mezőgazdaság, és a keresleti piac magával hozná a tisztességes árakat, de ez naiv elképzelés.

Az egyik probléma az, hogy elszakadt egymástól a bolti ár és a felvásárlási ár. A kiskereskedelmi hálózatok olyan erőfölényben vannak, ami belátható időn belül szerintem nem könnyen változtatható meg.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) elsősorban a tenyészállat-előállítókat fogja össze, de egyes ágazatoknál - szarvasmarha, juh, ló és sertés -, az árutermelők egy részét is tömöríti.

A MÁSZ - mint ernyőszervezet - tagszervezetein keresztül felöleli a hazai sertés, szarvasmarha, ló, juh, kecske, baromfi, méh, csincsilla, valamint őshonos állatfajok tenyésztőit és tartóit, így az állattenyésztési ágazat szereplőinek igen tekintélyes részét.

A szövetség négy alapító tagszervezete a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ), a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége (MSSZ), a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ).

További tagjaik a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete, valamint a Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége.

agrotrend.hu

Agrotrend

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.16.
Terjedőben Németországban a „hígtrágyaturizmus”
Németországban egyre gyakrabban hallani a Magyarországon még nem ismert fogalomról, a „hígtrágyaturizmus” terjedő gyakorlatáról. Mit is a jelent ez a kifejezés? Akik Németországban gyakran utaznak az autóutakon, minduntalan tapasztalják, hogy miként turistákkal teli autóbuszok, úgy hígtrágyával teli tartálykocsik népesítik be az utakat. De mi ennek az oka? Annál a gazdánál, aki a területarányhoz (üzemmérethez) képest jóval több állatot tart, természetesen túlzottan nagy mennyiségű hígtrágya keletkezik.
Agroinform - Beküldve: 23:40:18
2018.7.16.
Legyeskedünk a spárgaültetvény körül
A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel. A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:40:16
2018.7.16.
Indul a harc a burgonyabogár ellen
Júliusban néhány igen szívós kártevővel is meg kell küzdenünk, ide tartozik a burgonyabogár, a meztelencsiga és a lótetű is. Májusban bújt elő a téli álmából, de júliusban jelenik meg nagy számban, néha tömegesen a kertekben az egyik legszívósabb kártevő rovar, a burgonyabogár. Nevével ellentétben nem csak a burgonya, hanem a paradicsom-, a tojásgyümölcs- és a paprika palántákon is nagy kárt tudnak okozni a roppant mohó lárvák is, amelyek – ha idejében nem védekezünk ellenük – tarra rágják a növények lombozatát - figyelmeztet a haon.hu.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:40:15
2018.7.16.
A hatékonyság és a versenyképesség növelése áll a középpontban
Komoly fejlesztések előtt áll a hazai mezőgazdaság – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Kiemelt kihívásként említette a gyorsléptékű technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük az öntözés fejlesztését. A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság szempontjából a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. A Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjút az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:
Agronapló - Beküldve: 23:40:9
2018.7.15.
Húsmarhával lassan Dunát lehet rekeszteni
Magyarországon 2014-ben 255 ezer egyedet számlált a tej- és kettős hasznú tehénállomány, ami 2017-re 244 ezerre csökkent. A húshasznú marhák száma viszont töretlenül emelkedik. Idén június 1-jén az összes szarvasmarha egyedszáma már elérte a 880 ezret. A húsmarha piaca ugyanis biztos, és az ára meglehetősen stabil. Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség 231 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2018 első négy hónapjában, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Agrárszektor - Beküldve: 22:12:33
2018.7.15.
Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra
Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron. – A lefoglalt hal mennyisége az idén nem volt számottevő – közölte Havranek Mihály, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. horgászati igazgatója. Hozzátette: az év elején három ember ellen indult eljárás, a kikötőkben telelő keszeg állományt gereblyézték, s egyszer a Nyugati-övcsatornán értek tetten egy szigonyos halászt.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:12:28
2018.7.15.
Mi történt tavaly az agráriumban?
Rövid összefoglaló a hazai növénytermesztésről, állattenyésztésről és az élelmiszeriparról. A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette Magyarország 2017-es, teljes körű elemzését, amelyben a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet mellett áttekintést nyújt a magyar ágazati teljesítményekről is - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Agrotrend - Beküldve: 22:12:27
2018.7.14.
Vadászok aranykora jön: csaknem felezni kell a nagyvadállományt
Megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek, amelyek alapján megindulhat az első, húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés. Vadászatra jogosult alatt alaphelyzetben nem a terület használóját, hanem a terület tulajdonosát kell érteni - hacsak ezt a jogosultságát nem adta bérbe. Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek. Ezek alapján elkezdődhet a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadászati hasznosítása.
Agroinform - Beküldve: 16:9:52
2018.7.14.
Tovább csökkent a juhállomány, a sertések száma viszont megugrott
Az elmúlt egy évben 15 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 50 ezerrel a sertésállomány, ugyanakkor a juhok száma 14 ezerrel, a tyúkoké pedig 776 ezerrel csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott, az állatok száma megközelítette a 880 ezret június elsején. A tehénállomány egy év alatt 4 ezerrel, 397 ezerre nőtt.
Agroinform - Beküldve: 16:9:39
2018.7.14.
Több mint 2000 gazdálkodó kapja meg baromfi és sertés állatjóléti támogatását
Július 10-én kezdődtek meg a kifizetések. A Magyar Államkincstár megkezdte a 2018. első negyedéves baromfi és sertés állatjóléti támogatások kifizetését - olvasható a szervezet oldalán. A Kincstár befejezte a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007 (XI.28.) FVM rendelet, valamint a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007 (XI.28.) FVM rendelet alapján a 2018. első negyedévre benyújtott kifizetési kérelmek bírálatát.
Agrotrend - Beküldve: 16:9:32
2018.7.13.
Nagy számban kell csökkenteni a vadállományt
A Szent István Egyetem bevonásával készült el a tízéves nagyvadlétszám-apasztási program. A július 3-i Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szerint a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási terveiről szóló rendelet megjelenésével megindulhat a húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés.
Agroinform - Beküldve: 18:23:50
2018.7.13.
A gombabetegségek most a kertész legnagyobb ellenségei
Idáig megúsztuk a kórokozók (gombák, baktériumok) járványait, sőt néhány gyümölcsfánk jobban néz ki, mint az előző években. Alig látok a diófákon a gnomónia gombától illetve a baktériumtól származó tüneteket, a körterozsda élénk foltjai sem világítanak ki a kertekből. A lisztharmat fajok bezzeg nem hagytak cserben minket a szőlőn, az almán, a tökféléken és a dísznövényeken, és a varasodás is megjelent az érzékeny fajtákon, az esősebb országrészekben. Már többször írtam róluk, a bevethető gombaölők között sincs nagy változás, évek óta.
Agroinform - Beküldve: 18:16:1
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36454db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120