Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 1. 24.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2018.1.12.  <<

MÁSZ: jobb évet zártunk, mint korábban

2015 és 2016 nehéz évei után a tavalyi esztendő már több biztató jelet mutat – mondta el az évet értékelve Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója az Agrotrend.hu-nak. Úgy gondolom, hogy soha rosszabb évet, mint 2017. Annak ellenére, hogy voltak – és vannak is - problémák, de összességében a 2015-ös és 2016-os évhez képest jobb esztendőt zárt a sertés- és a szarvasmarhaágazat is.

Hogyan értékelné a tavalyi évet?

Úgy gondolom, hogy soha rosszabb évet, mint 2017. Annak ellenére, hogy voltak – és vannak is - problémák, de összességében a 2015-ös és 2016-os évhez képest jobb esztendőt zárt a sertés- és a szarvasmarhaágazat is. Nem azért, mert a 2017-es esztendő olyan kiugróan jó lenne, hanem mert az említett két év nagyon rossz volt. Az egész évet tekintve jövedelmezővé vált a termelés és még valamennyi haszon is képződött. Úgy fogalmaznék, hogy a nehézségek ugyan jelen vannak, és bizonyos kockázatok is lebegnek a fejünk felett, de mindent egybevetve 2017-et egy jó közepes évnek tekintem.

Milyen tendenciák voltak érzékelhetők?

2017-ben elmozdulás történt mind a tej-, mind a sertéságazatban, a húsmarhaágazatban ugyanakkor fordított a helyzet. Ott 2016-ban és 2015-ben is jobb árak voltak mint tavaly, de ez az árcsökkenés még elviselhető mértékű.

Az ágazatban a támogatásokkal együtt továbbra is képződik jövedelem, de a felvásárlási árak már nem olyan jók, mint voltak korábban. Hosszú távon a korábbi nagyon magas árak visszatérésének kicsi az esélye. A folyamatos keresleti piac viszont fennmarad, ami nagyon fontos, mert erre szükség van ahhoz, hogy megfelelő árak alakuljanak ki.

Bizonyos piaci problémák ugyanakkor nyomják a húsmarhatartók vállát. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy mostanában a bikáért nem fizetnek többen mint az üszőkért, pontosabban az üszők ára felzárkózott a bikaárakhoz. Ennek oka a török piac, amely jó áron kezdte el keresni a fajtatiszta vagy fajtaazonos tenyészüszőket, amik egy részét korábban csak hízóállatként, nyomottabb áron lehetett jellemzően a délszláv piacokon értékesíteni.

Hogyan jellemezhető a tejágazat?

2017 konszolidált évnek tekinthető, az árak jó közepesek voltak, és a legfontosabb, hogy számítanak. A nyerstej éves termelői átlagára 2017-ben 94; az export ár 101 Ft/kg volt, ami 29, ill. 34 százalékkal magasabb mint 2016-ban volt. A teljes tej kivitele 4 százalékkal nőtt, a fölözötté 15 százalékkal csökkent egy év alatt. Jó trend a tejet tekintve, hogy a magyar piac konszolidálódott, illetve annak az irányába mutat. Ez köszönhető a tejpiaci szereplők jobb együttműködésének, amiben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak fontos szerep van.

A tej ára Magyarországon alacsonyabb, mint az uniós átlagár, a tagállamok között a tejárat tekintve a 24-25. helyen vagyunk, ami nem jó. Jobb lenne, ha a középmezőnyben vagy afölött lennénk. Ez egyesek szerint azért nem valósítható meg, mert Magyarországon a feldolgozóipar nem elég erős. A tejet különösen a vaj, illetve a tejpor formájában lehet tartósan kivonni a piacról, amire nem nagyon vagyunk berendezkedve, továbbá a legnagyobb hozzáadott értéket a sajtgyártás adja, amiben szintén sokat kell fejlődnünk.

Milyen külső körülményekkel kell számolni?

A globális tejpiac legfontosabb szereplője és egyben Európa legnagyobb vevője Kína, amelynek az utóbbi években meghatározó szerepe van az árak alakulásában. A tej és a sertéshús esetében is a távolkeleti ország mozgatta fölfelé az árakat. A tejtermelésben konszolidált helyzet alakult ki 2017-ben. A tej árának emelkedése 2016 második felében kezdődött, 2017-ben inkább stagnálás, illetve enyhe emelkedés történt. Tavaly már képződött jövedelem a tejtermelőknél, de 2016-ban, 2015-ben óriási veszteségük halmozódott föl. Ugyanakkor a tavalyi év nem elég ennek kiheverésre, ezért azt várjuk, hogy 2018-ban folytatódik az áremelkedés, és semmiképp nem következik be jelentősebb árcsökkenés. A stabil árak kiszámíthatóvá teszik a termelést. A tejtermelés a mezőgazdaság nehézipara, amit azt jelenti, hogy óriási tőkelekötése van és aki ezt egyszer abba hagyja, nem kezdi el újra. Új belépők ebben az ágazatban alig vannak, az a jellemző inkább, hogy a megmaradt termelők növelik kibocsátásukat.

Sertés esetében mi mondható el 2017-ről?

A sertéstartók viszonylag jó évet zártak, a termelés jövedelmező volt. Szeptemberben a felvásárlási árak ugyan elkezdtek csökkenni , és a 2016-os szint alá estek, de éves összesítésben így is 10-13 százalékkal magasabb volt átlagban az ár, mint előző évben. A sertéstartók vérzivataros időszakon vannak túl és idén végre maradt forrás a fejlesztésekre.

A 2018-as kilátások a kínai kereslet miatt jónak tűnnek, ugyanakkor nagyon komoly kockázatot jelent az afrikai sertéspestis. A betegség több száz kilométert tud ugrani akár néhány hét alatt ami szinte mindig emberi mulasztásra vezethető vissza. Minket a betegség egyelőre elkerült, ami köszönhető annak, hogy a hatóság és a tenyésztők-termelők a határmenti veszélyeztetett részen igyekeznek nagyon odafigyelni. Száz százalékos védelem nem lehetséges. Abban az esetben, ha hazánkban is felütné fejét a betegség, nagyon nagy gondok lehetnek. Fő piacaink ugyanis az egész országot zárnák le, és nemcsak az érintett régiót.

Milyen tendenciák figyelhetők meg ezen a területen?

Magyarországon jelenleg fölfutóban van a sertéshús-termelés. Bár a KSH a tavalyinál kisebb sertésállományt mutatott ki júniusban, de év végére a létszám valószínű emelkedett. A feldolgozott sertéshús mennyisége ugyanakkor emelkedett. A magyar sertéshús-export jelentősen bővült egy év alatt, és jó lenne, ha ez folytatódna. Erre meg is van a lehetőség, hacsak a sertéspestis ezt meg nem akadályozza. Összefoglalva tehát a sertésnél jó a helyzet, viszont óriási a kockázat.

A juhágazatot mi jellemezte alapvetően tavaly?

Ez egy kicsi de értékes ágazat. Jóllehet csak néhány százalékot képvisel az állattenyésztés kibocsátásából, de nagyon fontos szerepe van a táj karbantartásában. A juhok, kecskék olyan gyepterületeket hasznosítanak, amelyeken más legelő állat jövedelmezően nem tartható, ráadásul és még exportárualapot is állítanak elő. A báránykivitelünk jelentős, annak ellenére, hogy a magyar bárány 85 százalékát fölvevő olasz piac gyengélkedik, és ez tartósnak tűnik. Olaszország az elmúlt években kevesebb bárányt vásárol, aminek az az eredménye, hogy az árak egyre többször inkább lefele mozognak. Persze ez is hullámzik. Mostanában inkább karácsonykor alakul ki a legjobb ár a korábbi húsvéti fölfutással ellentétben, ugyanakkor nem könnyű karácsonyra „előállítani” bárányt.

Hogyan alakultak-alakulnak az árak?

Év közben közepes árak voltak. Mivel az olasz piac élő bárány iránti kereslete csökken, ezért a feldolgozott bárányhús- és birkahúsexportban látok inkább fantáziát a jövőt tekintve. A húsexport ugyan emelkedik, de még nagyon elenyésző a volumene az élőbárányhoz képest. Ígéretes piacnak bizonyul Japán, a távolkeleti országok és egyes arab piacok. Ezek távoli és nehéz piacok, amelyek sok feltételt szabnak, s Magyarországon kicsi a feldolgozókapacitás. Egy-két feldolgozó tud csak előállítani ilyen minőségű bárányhúst.

A MÁSZ a lótenyésztőknek is ernyőszervezete.

A ló sajátos helyzetben van, ma már elsősorban hobbi-, és sportcélokat szolgál, nem gazdasági haszonállat. Persze van még sok olyan családi gazdaság, ahol az igaerejét hasznosítják, de a korábbi évszázadokhoz, évtizedekhez képest az állomány száma jelentősen lecsökkent. Ma 60-70 ezer ló van Magyarországon, döntő részük sport- és hobbicélokat szolgál. A nehézséget az okozza, hogy nincsen igazából jó piaca a magyar tenyésztésű lónak. Ez az elmúlt időszakban szerencsére javult, és vannak jó példák is. Egy ugyanolyan minőségű külföldi eredetű lóért az emberek hajlamosabbak többet fizetni, mint egy magyarért. A külföldi fajtaegyesületek jobb marketingmunkát végeztek, illetve jobban megtalálták a helyét egy-egy fajtának.

Ezt nekünk is meg lehetne találni, s már van is rá példa. A nóniusznál jó eredmény például, hogy a lovas rendőrök – nem csak Magyarországon, de külföldön is – keresik és használják ezt a fajtát. De fogathajtásban is vannak szép eredmények, a magyar lipicai nagyon jó. Arab telivért és Shagya arab lovakat is sikerrel exportáltunk egészen távoli és egzotikus országokba is.

Díjlovaglásban nehéz a helyzet, mert ott a német és a holland lovak dominálnak. A díjugratás esetében terjed, hogy a magyar fajtáknak külön versenyt írnak ki, ahol nagyobb figyelmet kapnak a hazai tenyésztésű lovak. Ez a trend jó, de jó lenne, ha ez még látványosabb és erőteljesebb lenne. Ehhez az is kellene, hogy a tenyésztésben, a tenyésztőszervezetekben dolgozó gárda megfiatalodjon, és aktívabban vegyen részt a tenyésztés irányvonalának meghatározásában.

Minek örülnének az állattenyésztők 2018-ban?

A tenyésztők számára az lenne jó, ha jövőre is tudnának fejlődni, amihez az kell, hogy folytatódjon az a kormányzati hozzáállás, ami 2017-ben elkezdődött, akkor a tenyésztőszervezetek 1,3 milliárd forintot kaptak tenyésztési feladataik ellátására. Az elfogadott költségvetés alapján úgy tűnik, hogy ez folytatódhat. Erre az erős támogatói hozzáállásra azért van szükség, mert nálunk csupán 2-3 évtizedre tekint vissza az önálló tenyésztőszervezeti múlt, a versenytársak azonban több évtized-évszázad alatt tudtak fejlődni, és váltak profikká. Ezzel nagyon nehéz versenyezni.

Az Európai Unió rendelete értelmében 2018. november elsejétől az egész EU-ban egységes szabályok érvényesülnek a tenyészállat-előállításra és –forgalmazásra vonatkozóan. A versenytársaink jellemzően gazdagabbak és fejlettebb infrastruktúrával rendelkeznek, ami hatalmas előny a szabad piaci körülmények között. Azért kell megerősíteni a tenyésztőszervezeteket, hogy ilyen helyzetben is fel tudják venni a versenyt. 2018-nak ez a legfontosabb kihívása.

És az állattartók szemszögéből?

Számukra a legfontosabb érték a kiszámíthatóság, a stabilitás. Legyen kiszámítható a támogatáspolitika, legyen kiszámítható a piac. Jó lenne, ha támogatások nélkül működne a mezőgazdaság, és a keresleti piac magával hozná a tisztességes árakat, de ez naiv elképzelés.

Az egyik probléma az, hogy elszakadt egymástól a bolti ár és a felvásárlási ár. A kiskereskedelmi hálózatok olyan erőfölényben vannak, ami belátható időn belül szerintem nem könnyen változtatható meg.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) elsősorban a tenyészállat-előállítókat fogja össze, de egyes ágazatoknál - szarvasmarha, juh, ló és sertés -, az árutermelők egy részét is tömöríti.

A MÁSZ - mint ernyőszervezet - tagszervezetein keresztül felöleli a hazai sertés, szarvasmarha, ló, juh, kecske, baromfi, méh, csincsilla, valamint őshonos állatfajok tenyésztőit és tartóit, így az állattenyésztési ágazat szereplőinek igen tekintélyes részét.

A szövetség négy alapító tagszervezete a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ), a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége (MSSZ), a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ).

További tagjaik a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete, valamint a Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége.

agrotrend.hu

Agrotrend

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.1.17.
Új pályázat az energiahatékonyság javítására
A Miniszterelnökség a forrásátcsoportosítás lehetőségével élve, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új, 35 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési programban, a felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. A Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása című pályázatra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon.
Agroinform - Beküldve: 22:1:34
2018.1.16.
Korszakhatárhoz érkezett a magyar agrárium
Az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások - Amerikából indulva - elérték Európát és Magyarországon is számolni kell azzal, hogy a precíziós gazdálkodás átvétele, használata nem elodázható. A magyar mezőgazdaság jövője, a gazdák megélhetése nagymértékben attól függ, hogy a takarékos, korszerű, gazdaságosabb termelést biztosító, legkorszerűbb számítástechnikai eredményeket, különböző megoldásokat miként tudjuk átvenni, elsajátítani – mondta Fazekas Sándor az M1 és a Kossuth Rádió műsorában.
Agrotrend - Beküldve: 8:44:7
2018.1.16.
Hozzáférnek a viharkárt szenvedett termelők a kedvezményes hitellehetőséghez
A 2017 második félévében jégkárt vagy viharkárt szenvedett mezőgazdasági termelők számára is elérhető a „0 %-os” forgóeszköz hitel. A 2017 második félévében bekövetkezett jégkár vagy viharkárok után a támogatás mértéke a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ültetvény minősítésű vagy fóliás termesztéssel érintett terület minden megkezdett hektárja után számított, legfeljebb 1 000 000 forint összegű hitel vonatkozásában 100%-os mértékű kamattámogatás, 100%-os mértékű kezességi díj támogatás, valamint a hitelek megkötésével-, fenntartásával kapcsolatos meghatározott költségekre vonatkozó 100%-os mértékű költségtámogatás.
Agroinform - Beküldve: 8:41:49
2018.1.16.
Változások a vízbázisok védelmében
A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk. A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.
Agrotrend - Beküldve: 8:34:0
2018.1.16.
Ezekben az esetekben nem kell vízkészletjárulékot fizetni
Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi évben történt módosítása. A kormány a törvénymódosítással tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie: az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Agroinform - Beküldve: 8:32:59
2018.1.16.
A biztonságos termelés alapja a növényvédelem
A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe – mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban. A kormány Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának célja, hogy egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek az asztalunkra – mondta az államtitkár. Nagy István kiemelte, a biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az élelmiszer biztonság kiindulópontja a talajvédelem, a növényvédelem valamint a növényegészségügy.
Agroinform - Beküldve: 8:29:45
2018.1.16.
Gyepégetés: jó vagy sem?
Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. Valkó Orsolya a témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett a lapban.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 8:28:28
2018.1.15.
Változások a családi gazdaságok nyilvántartásában
Módosult a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, szóló kormányrendelet – tájékoztatott a nak.hu portál. A 2018. január elsejétől hatályos a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása értelmében a családi gazdaságok nyilvántartása a továbbiakban nem tartalmazza a gazdálkodó család tagjainak adóazonosító jelét.
Agronapló - Beküldve: 21:59:38
2018.1.15.
Megváltozott az őstermelői igazolványra vonatkozó rendelet
Módosult a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet. 2018. január elsejével a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet 9/A. § szakasza hatályát veszítette, és míg az 5. § (1) bekezdése is egyszerűbben került megfogalmazásra összességében elmondható, hogy az ügyfelek továbbra is a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti NAK megyei ügyintéző szervezeténél, kiállítójánál, azaz a falugazdásznál intézhetik az őstermelői igazolványukkal kapcsolatos teendőket, kérelmezhetik az igazolvány kiadását, érvényesítését, cseréjét, módosítását, pótlását vagy bevonását is.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:37
2018.1.15.
Mostantól nem kell megújítani az állatjóléti felelős bizonyítványokat
Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni. A 2017. december 27-én bekövetkezett változás értelmében tehát azoknak, akik az elmúlt években a Nébih által szervezett képzésen sikeresen megszerezték a képesítést, ismétlő oktatáson nem kell részt venniük! Kapcsolódó jogszabály: A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet.
Agroinform - Beküldve: 21:59:36
2018.1.15.
Ezekre az adminisztrációs teendőkre ügyeljen az anyatehéntartás-támogatás benyújtásánál!
A 2017. évi egységes kérelem felületen benyújtott, termeléshez kötött anyatehéntartás-támogatás (európai uniós), valamint az átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatás esetében változott a jogszabályi előírás, mivel a 66/2017. (XII. 22.) FM rendelet 15. és 16. §-a a szaporítási (mesterséges termékenyítés, embrió átültetés, háremszerű- és szabad pároztatás, természetes fedeztetés) események bejelentési határidejét módosította a jogcímrendeletekben. A korábbi határidő másfél hónappal lerövidült, így a támogatási évet követő év január 31. napjáig be kell jelenteni minden érintett szaporítási eseményt.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:35
2018.1.15.
Támogatás nyerhető borszőlőültetvény telepítésére
A Miniszterelnökség borszőlő ültetvények telepítését támogató pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az új, mintegy 4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a kérelmeket 2018. február 15-től lehet benyújtani. Az Európai Unió új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozásának köszönhetően ugyan korlátozott mértékben, de alkalom nyílik a tagállamok számára a termelési potenciál növelésére.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:34
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35131db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120