Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 1. 24.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.12.22.  <<

Bebizonyították: ha nagyobb a magtömeg, kisebb az elterjedés

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták magyar kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá.

Mint írják, a biodiverzitás mintázatát alakító tényezők, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai régóta az ökológiai kutatások fókuszában állnak. A ritkaság egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszáma az elterjedési terület mérete, ami rendkívül nagy variabilitást mutat az egyes fajok között, és természetvédelmi szempontból igen nagy jelentőséggel bír, mivel összefüggésben áll például a kihalási kockázattal, monitorozása pedig alapvető fontosságú lehet az inváziós fajok terjedésének megítélésében.

Kézenfekvőnek tűnő feltételezés, hogy a növényfajok elterjedési területe összefüggésben áll terjedési képességeikkel: a könnyebben terjedő fajok nagyobb valószínűséggel hódíthatnak meg új élőhelyeket, mint a gyengébben terjedő fajok.

A terjedőképesség számszerűsítése azonban nagyon körülményes, így egy közvetlen mérőszám helyett gyakran alkalmaznak különböző közelítő értékeket, például a magok méretét. A magok mérete feltételezhetően összefügg a terjedési képességgel, egyrészt mivel az apróbb magok jellemzően nagyobb számban termelődnek, másrészt mert a kisebb magok feltételezhetően könnyebben terjednek a szél és más terjesztők által is.

A magok mérete és az elterjedési terület között feltételezett csereviszony – azaz, hogy a nagyobb magvú fajoknak kisebb az elterjedési területük – kérdésével foglalkozó eddig publikált tanulmányok azonban gyakran egymásnak ellentmondó következtetésekre jutottak. Az élőhely környezeti körülményei szintén hatással lehetnek mind a magok méretére, mind az elterjedési területre. Ismert például, hogy az árnyékos élőhelyek növényei nagyobb magvúak, a nedves élőhelyeken pedig általában kisebbek a magok. Eddig azonban nem mutattak ki általános érvényű összefüggést a növényfajok magmérete, elterjedési területe, valamint az élőhelyi körülményeik között.

Az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport célja az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport és a DE TTK Növénytani Tanszék munkatársaival közösen végzett munka során az volt, hogy megvizsgálják a hipotézist, miszerint a nagyobb magvú fajok szűkebb elterjedési területűek, illetve az élőhely környezeti tényezőinek magméretre és elterjedési területre gyakorolt hatásának vizsgálatával arra keresték a választ, hogy mely élőhelyek fajai lehetnek a leginkább veszélyeztetettek.

A közlemény szerint a hipotézis teszteléséhez a pannon flóra 1600 fajához gyűjtöttek adatokat, így ez a rendkívül nagy mintaelemszámmal dolgozó vizsgálat az eddigi legátfogóbb elemzés a magméret és az elterjedési terület összefüggésének vizsgálatára. A kutatócsoport eredményei megerősítették a hipotézist.

Eszerint negatív összefüggés van a vizsgált növényfajok magmérete és elterjedési területe között, tehát általánosságban minél nagyobb magjai vannak egy fajnak, annál szűkebb az elterjedési területe.

Az eredmények megerősítik a korábbi feltételezést, miszerint a száraz, tápanyagszegény élőhelyek, mint például a száraz gyepek, valamint az ott élő fajok természetvédelmi szempontból értékesek és sérülékenyek, amit tovább fokoz az a tény, hogy a száraz élőhelyek fajainak magjai általában nagyobbak, így nehezebben terjednek, és feltételezhetően lassabban képesek elterjedési területüket a klímaváltozás vagy éppen az ember élőhely-átalakító tevékenysége miatt megváltozott környezeti körülményeknek megfelelően megváltoztatni – áll az MTA közleményében.

Agroinform

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.1.13.
A mesterséges esőfakasztás rövid háttere
Bár már vagy fél évszázada használják, a tudósok a mai napig vitatkoznak azon, valójában milyen hatásfokkal működik a mesterséges esőfakasztás, de ahhoz már elég statisztika gyűlt össze, hogy kijelentsük: igen, működik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárdot nyert el a jégkármérséklő-rendszer kiépítésére még 2017 folyamán. Összesen 986 talajgenerátort helyeznek üzembe az ország teljes területén, amiből 222 lesz automatizált. A rendszer kialakítása folyamatban van.
Agrotrend - Beküldve: 22:29:15
2018.1.13.
A speed-breeding, az extrém gyors búzatermesztés módszere lehet
Az úttörő módszer felgyorsítja a növénytermesztés kutatási törekvéseinek fejlődését, amely a Zöld Forradalom hangjává válhat. - írja az AgroPages. A John Innes Center, a Queenslandi Egyetem és a Sydney Egyetem csapatai fejlesztették ki a speed-breeding módszert, amely használható üvegházban vagy mesterséges környezetben, az erősített világítás létrehoz egy intenzív naphosszas rendszert, hogy felgyorsítsa a jobb teljesítményű növények fejlődését.
Agrotrend - Beküldve: 22:29:7
2018.1.12.
Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában
Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható. A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 11:3:6
2017.12.26.
Hamarosan UV-fénnyel kezelt gombát is ehetünk
Régóta foglakoztatja a gombatermesztő cégeket, hogy az UV-fénynek meghatározott időre kitett csiperkegomba D-vitamin-tartalma nő. A kezeléstől azonban az uniós jog szerint úgynevezett új élelmiszerré válik a gomba, és engedélyeztetni kell a forgalomba hozatalát. Egy svéd cég kezdett neki az eljárásnak, és december közepén kapta meg az engedélyt. 2016. júniusában az Ekoidé AB vállalat kérelmet nyújtott be az illetékes svéd hatósághoz, hogy kezdeményezze a nagyobb mennyiségű D2-vitamint tartalmazó, UV-fénnyel kezelt csiperkegomba új élelmiszerként való forgalomba hozatalát az uniós piacon.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:37:18
2017.12.22.
Bebizonyították: ha nagyobb a magtömeg, kisebb az elterjedés
Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták magyar kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá.
Agroinform - Beküldve: 13:42:35
2017.12.19.
Lépni kell, vagy lemaradunk a precíziós nemesítésben a világtól
A genomszerkesztés különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Nagy hátrányt jelent azonban a módszer szabályozásának késedelme Európában. Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.
Agroinform - Beküldve: 21:52:46
2017.12.11.
Jön az aszálytűrő növények, és a laboratóriumi húsok kora? A szokásokon változtatni kellene, az biztos
A tudósok szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.
Agrotrend - Beküldve: 23:41:10
2017.12.10.
A precíziós nemesítés kimenthet minket a GMO zsákutcájából!
Érdekfeszítő, gondolatébresztő előadást tartott Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudományos Akadémián. "A genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a kikeveredjenek a GMO zsákutcájából" "Ha ugyanis a génszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítés előtt."
Agroinform - Beküldve: 23:31:44
2017.12.5.
Van innováció a sütőiparban - számos egészségügyi előnnyel kecsegtetnek az okos élelmiszerek
Okos élelmiszereket dobott a piacra egy hajdúsági sütőipari vállalkozás. A Hajdúsági Sütödék Zrt. évekkel korábban indított fejlesztésének gyümölcseként az év első felében kerülhetett a boltokba az első ilyen termék. A Vitajó márkán belül három cipófélét kínálnak, amelyet elsőként a megyében élők kóstolhattak meg, mára pedig a szomszédos régiók lakói is kipróbálhatták a pékárukat – írja a Magyar Idők.
Agrotrend - Beküldve: 0:24:5
2017.12.2.
Jelentős támogatás az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására
Az intézkedés célja a súlyosan fertőző, járványos, illetve állatról emberre terjedő állatbetegségekkel (szalmonella, klasszikus sertéspestis, afrikai sertéspestis, madárinfluenza, fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, veszettség és kéknyelv betegség) szembeni védekezés, a betegségek felszámolása és figyelemmel kísérése, ezáltal az állategészségügy és az állattenyésztés termelékenységének védelme, színvonalának javítása.
Agrotrend - Beküldve: 23:27:6
2017.11.27.
A burgonyavész elleni védekezésben kulcsszerepe lehet a vadburgonyának
A burgonyavész hatalmas károkat képes okozni a termelőknek, a vadburgonya viszont természetes rezisztenciát hordoz a betegséggel szemben. A burgonyavészt egyelőre – a vetésforgó mellett – csak gombaölő szerekkel lehet megfékezni, így az ellene való védekezéshez jelentős mennyiségű növényvédő szerre van szükség – írja az agriland.ie. Az érzékeny fajták esetében évi 12-15 permetezést alkalmaznak ez ellen a rendkívül veszélyes gombafertőzés ellen.
Agroinform - Beküldve: 22:21:44
2017.11.27.
Titokzatos kártojás
Olykor-olykor egy-egy tyúk meglepi a gazdáját: az átlagoshoz képest harmad akkora és sárgája nélküli tojást tojik. Ez a kártojás, aminek már a neve is rosszat sejtet, tudniillik, hogy kár érte a baromfitartót. Ám a letűnt évszázadokban az ilyen esemény veszedelmes felhangot is kapott: babonás hiedelem társult hozzá, amely szerint a kártojással rontás száll a házra. Támadt is dolga a derék javasasszonyoknak, akik különböző praktikákkal működtek közre az efféle rontás elhárításában. (Például azt javasolva, hogy ezt a veszedelmes tojást a tyúktartók a háztetőn át dobják a szomszédba.
Agroinform - Beküldve: 22:21:37
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35131db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120