Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Mostantól a virsli jobb lesz ugyan, de mi lesz a silány utánzatokkal?

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a felvágottak, a virslik és a párizsik esetében. Ettől még aligha mondhatunk búcsút a húst csak nyomokban tartalmazó, olcsó termékeknek. A marketingesek és a szóviccbajnokok aranykora jöhet el a magyar húsiparban. Életbe lépett ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely az eddiginél szigorúbban határozza meg, mit lehet virslinek vagy párizsinak hívni. Annak viszont a szabályozók nem, csakis a fantázia szab határt, hogy a szigorítás után a termékkategóriából kieső élelmiszereket milyen néven forgalmazzák.

A gyártók és a forgalmazók előrelátásának köszönhetően már a szabály augusztus elsejei hatálybalépése előtt is találkozhatunk olyan termékekkel, amelyek első ránézésre még emlékeztetnek a valódi termékre, ám nevükben már nem. Találtunk rudacskákat, pálcikát, szeletet, jellemzően a legolcsóbb termékek között. És vurslit (így!) is, bár ez az elnevezés például évek létezik, nem a mostani szigorítás hozta elő.

Ezeknél a felvágottaknál tudhatjuk tehát: ha nem is veszélyesek az egészségre, ám összetételük nem felel meg az Élelmiszerkönyv egy évvel ezelőtt elfogadott előírásainak. Nézzük, melyek ezek:

A máj, májas, májkrém néven forgalmazott termékeknél 25 százalékos az elvárt májtartalom. Ha ezt nem éri el, „húskészítmény …% májtartalommal” néven kell árulni.

A májpástétomnak legalább 35 százalék májat kell tartalmaznia, kivéve, ha csirke vagy vízi szárnyas (például liba) mája az alapanyag, mert akkor 50 százalék az elvárt szint.

A felvágottak esetében a minimális hústartalom 50 százalék.

40 százalék helyett legalább 51 százalék húst kell tartalmaznia a virslinek.

A krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nő, akárcsak a szafaládé esetében, amely eddig nem is szerepelt az Élelmiszerkönyvben.

A Zala felvágott hústartalmának el kell érnie a 60 százalékot.

A sütni való kolbásznak legalább 65 százaléknyi húst kell tartalmaznia.

Nem nevezhető húsnak a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM), de a felvágottak, a virsli, a párizsi, a krinolin, a szafaládé, a zalai és a nyári turista készítésénél is felhasználható, ám legfeljebb a tömeg 10 százalékát érheti el (a hústartalmon felül).

Túlzás lenne azt állítani, hogy a mechanikai szeparálás az élelmiszergyártás legszebb pillanatait idézné fel – már ha bárki azt gondolta volna, hogy a felvágottak a sertések, baromfik legértékesebb részéből készülnek. Az elkészítésük mindenesetre nem túl biztató: a hús leválasztása után a maradékot egy nagy nyomású szűrőn nyomják át, így különítik el a csontoktól a maradék izomszövetet.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy emberi fogyasztásra mennyire alkalmas ez a pasztaszerű termék. Igazán veszélyesnek csupán a marhából készült MSM-t ítélték, mivel a fejtéskor a pépbe kerülő csontpor a kergemarhakór kórokozójával lehet fertőzött, ám valódi minőséget aligha várhatunk a homogén, de a húson kívül ínakat, gerincvelőt, zsírt is tartalmazó terméktől.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke szerint nem annyira rossz a helyzet: a mechanikailag szeparált hús minősége kicsit rosszabb, mint a színhús, ám még így is értékes alapanyag – mondta a hvg.hu-nak. A legfontosabb különbség talán az, hogy a bekeveredő csontportól kicsit magasabb a kalciumtartalma. Ha viszont nem használják fel, értékes alapanyag megy veszendőbe – ez Éder Tamás szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentéséről szóló kezdeményezésekkel is szembemegy.

A szakember szerint az intézkedés hozzájárulhat az átlagos minőség javulásához. Azt is hozzátette azonban: az számít majd igazán, hogy a hatóságok mennyire tudják betartatni a szigorú szabályokat. Ha ez nem történik meg, az éppen a silány minőségű importtermékek gyártóinak kedvezhet, amelyek már eddig is komoly árversenybe hajszolták a magyar cégeket. Éder Tamás szkeptikus ezzel kapcsolatban: az ellenőrzéshez ugyanis bonyolult laborvizsgálatok elvégzése szükséges, míg a magyar gyártóknál a termelés során is ellenőrizhetnek, ami sokkal egyszerűbb.

Természetesen volt már arra példa, hogy a hatóság importterméket vont ki a forgalomból, mert az nem felelt meg még a minimumkövetelményeknek sem. A Nébih tavaly novemberben egy lengyel gyártmányú baromfivirslit vetetett le a polcokról, miután kiderült, hús helyett leginkább MSM-et tartalmazott, valódi hústartalma pedig mindössze 18 százalékos volt, holott már eddig is 40 százalék volt az elvárt minimum.

Elméletben azonban a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis a fogyasztó el tudja dönteni, hogy hajlandó többet fizetni például egy virsliért, vagy beéri az olcsóbb – és mostantól más néven is futó – hasonló termékkel. Ezek aligha fognak eltűnni a boltokból – véli a Hússzövetség elnöke. Mint fogalmazott:

az olcsó hústermékekre van igény, erről nem lehet megfeledkezni az EU harmadik legszegényebb országában.

Azt persze aligha gondolhatja bárki, hogy a hústartalom növelése után a felvágott egyből magas minőséget képviselő termékké avanzsál. Ebben része van annak is, hogy például a virsli esetében a többi 49 százalékban találunk szóját, burgonyakeményítőt, színezőnek kármint, ízfokozókat, de még Euchema-moszatot, guargumit és növényi rostokat is – sovány vigasz, hogy mindezeket leolvashatjuk a címkéről is.

Forrás:

hvg.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Élelmiszer
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.15.
A gabonafeldolgozók és a pékek is árat emelnek
A malmok és a pékek is áremelésre készülnek – írta a hirtv.hu. A gabonafeldolgozók beérnék annyival, ha a liszt 5 forinttal drágulna. A pékeknek az alapanyag árának emelkedése mellett a szállítási költségek növekedésével is kalkulálniuk kell, amikor meghatározzák a kenyér vagy a kakaós csiga árát. Kurusa Tamás egy szegedi központú agrárcégnél termelésirányító. Változó terméshozammal számolt, az általuk művelt területeken 4 és 7 tonna között alakulhat a búzatermés hektáronként.
Agronapló - Beküldve: 22:12:35
2018.7.14.
Belföldi csomagolással megelőzhető a méz hamisítása
Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek – mondta el Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádióban – írja az MTI. A miniszter a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt.
Agronapló - Beküldve: 16:9:29
2018.7.12.
Még bizonytalan az idei méztermelő szezon
A méhegészségügyi problémák és az időjárási körül­mények egyaránt nehezítették idén a méhészek munkáját. Az egyik legfőbb probléma, hogy teljes bizonyossággal nem lehet tudni, hogy mi okozta az elmúlt hetekben tapasztalt népességcsökkenést a kaptárakban. – Nagyon felemás érzésekkel gondolunk az idei méztermelő szezonra – jegyezte meg Molnár György, a Jászsági Méhész Egyesület elnöke.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:37:27
2018.7.12.
Aranyáron adják a kajszit, rövid lesz az idei szezon
Nagyon kevés sárgabarack termett idén a márciusi fagy miatt. Kisvejkén, Bátaszék és Szekszárd határában az átlagos termés egytizede. Ebből adódóan az ára is magas, egy kiló étkezési minőségű kajsziért hat-nyolcszáz forintot kérnek. Nagyon kurtára sikeredett idén a sárgabarack szezonja. A március elsejei fagy – amikor hajnalban mínusz húsz fokot mértek – nem sok esélyt adott a fáknak arra, hogy szép termést hozzanak. Kisvejkén, a megye legnagyobb sárgabarackosában, az elmúlt harminc évben még nem volt arra példa, hogy ilyen kevés gyümölcsöt szedjenek le a fáról - írta a teol.hu.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:37:23
2018.7.12.
Érett dinnyét akar? Koncentráljon a bibepontra!
A dinnyevásárlás olyan, mintha zsákbamacskát vennénk, nehéz megállapítani, hogy kellőképpen érett, édes gyümölcsöt viszünk-e haza. De van néhány trükk, amit bevethetünk a sárgadinnye választás esetén. A legegyszerűbb az lenne, ha a héja elárulná, mennyire érett a termés, de a sárgadinnye esetében a színe a fajtájától függ, nem az érettségi fokáról árulkodik. Rengeteg fajta létezik szerte a világon és a hazai termelők is számos változattal látják el a kereskedőket: héjuk lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, zöldes, halványsárga, vagy narancsszínű.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:37:21
2018.7.11.
Folytatódik az élelmiszerek infláció fölötti drágulása
Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Elemzők a jövő évre átlagban 2,8 százalék körüli inflációra számítanak. Az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor 22,1 százalékkal lett olcsóbb 12 hónap alatt, tavaly júniushoz viszonyítva.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:39:54
2018.7.10.
Durván megdrágul a pálinka
Jövőre hétszáz forinttal emelkedne minden ötven százalék-fokos pálinka fél literjének ára a népegészségügyi termékadó kiterjesztése miatt – mondta a Népszavának Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a Parlament felsőházi termében tartott idei Pálinka Országkóstoló Díjátadó gála után. Az érdekképviseleti szerv küzd a terv ellen. Bár a módosítás előtt a szaktárca – törvényi kötelezettsége ellenére - nem kérte ki a tanács véleményét, az elnök tájékoztatása szerint az ünnepségen személyes ígéretet kapott Varga Mihály pénzügyminisztertől küldöttségük fogadására.
Agrotrend - Beküldve: 22:44:35
2018.7.7.
Lisztéria-ügy: óriási zűr a magyar hűtőiparban
Más hazai hűtő- és konzervipari cégeket is érinthet, hogy a Greenyard Hungary (GH) Kft. bajai hűtőüzemének gyorsfagyasztott zöldségtermékei lisztéria baktériummal szennyeződtek. Több vállalat is vásárolt ugyanis alapanyagokat a GH-tól, amelyeket saját termékeibe dolgozott be. Így most e vétlen hűtő- és konzervipari társaságok is arra kényszerülhetnek, hogy az ügyről tájékoztassák – sokszor külföldi – kereskedelmi partnereiket, illetve visszahívják termékeiket.
Agrárszektor - Beküldve: 22:35:23
2018.7.6.
Becsüljük a gyöngyöstojást!
Bár a gyöngytyúkot elsősorban hústermelés céljából tartjuk, ennek ellenére érdemes fokozott figyelmet szentelnünk tojástermelésére is. A gyöngytyúk tojását leginkább tenyésztojásként tudjuk értékesíteni, de a fölösleges mennyiséget felhasználhatjuk étkezési célokra is, hiszen beltartalmi értéke igen magas: négyszer annyi A-vitamint és karotint tartalmaz, mint a házityúk tojása.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:20:9
2018.7.6.
Ismeri ön a jostát?
Érik a josta, és már megjelent a piacokon is. A növény sok gondozást nem igényel, gyümölcse vitaminbomba, frissítő hatású a nagy nyári melegben, felhasználása pedig nagyon sokrétű. A josta (Ribes nidrigolaria) egy mesterséges növény, amelyet a feketeribizli és az egres keresztezéséből alkottak meg német növénynemesítők, és az 1970-es években kezdte pályafutását a kertekben. Nevét a fekete ribizli (Johannisbeere) és az egres (Stachelbeere) német nevének kezdő szótagjaiból alkották meg.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:20:8
2018.7.5.
Cáfol a Nébih: nincs nagy baj az albán pékségekkel
A hatóság és a megyei szakigazgatási szervek - az éves ellenőrzési terv és a közérdekű bejelentések alapján - rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. Nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint. Ezzel a hivatal cáfolja a Magyar Pékszövetséget, amely többek között azt állítja, hogy az albán pékségek nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait.
Agrárszektor - Beküldve: 22:4:48
2018.7.3.
Egy zöldség, amely már éretlenül is felhasználható: mutatjuk melyik az
A nyári meleg a zöldségek érését is előrébb hozta, ami azt jelenti, hogy már szedhető az egyik legnépszerűbb tökféle, a cukkini is. Egy nagyon sokféleképpen felhasználható zöldségről van szó, azon kívül ugyanis, hogy a termése szinte bármely növekedési szakaszban fogyasztható, a virága is ehető. A termesztése nem igényel nagy odafigyelést, van azonban néhány fontos tudnivaló, amit ha szem előtt tartunk, akkor nem csak idén, de jövőre is biztos, hogy szép termést hoz majd a cukkinink.
Agrárszektor - Beküldve: 20:14:39
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36454db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120