Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 2. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Jóllakott kannibálok

Még sehol a világon nem sikerült senkinek, ami idehaza egyik tógazdaságunk kísérleti üzemében megvalósult. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az eddigi 20 százalék helyett már 80-90 százalékban sikerült a nagyobb – 6-10 centis – előnevelt kis csukákat felnevelni. Egyúttal megoldódhat a csatornák elhínárosodásának gondja is. A steril amur horgászhatóvá alakítja tavaink és csatornáink medrét, javítja a vízáteresztő képességet, s nem mellékesen élvezetes a fogása és a hal húsa is.

Az éghajlat változásával egy időben legalább 20-30 százalékkal nagyobb tömegű vízinövény termelődik a természetes vizeinkben, legyen szó horgásztavakról, belvíz- vagy árvízelvezető csatornákról.

Ez egyértelmű jele az utolsó évtized erős felmelegedésének és a vízinövények – hínár, sás, nád – megnyúlt tenyészidejének. Így a drága pénzen kikotort csatornákat két év alatt úgy benövik, hogy szinte leállítják a vízáramlást. Vízáteresztő képességük minimális lesz, holott éppen az a feladatuk, hogy sok víz (bel-, árvíz, nagy esők stb.) idején gyorsan csökkenthessék és mielőbb elvezessék a felesleget, illetve igény esetén az öntözéshez adjanak vízkivételi lehetőséget.

Amúgy a vízinövények nem kevés hasznos vizet használnak el előlünk: egy-egy nádtő naponta, hogy hűtse magát, tíz litert párologtat! A sok és nagy tömegű vízinövény ősszel, a fagyokkal elpusztul és lebomlik, így a következő évben még több tápanyag áll az új növénygeneráció rendelkezésére, gyorsítva a medrek feltöltődését. Míg korábban évente egy idényben 2-3 mechanikai kaszálással ideiglenesen meg lehetett tisztítani a csatornák medrét, manapság már 4-5 ilyen – sok pénzt, embert és környezetszennyező motoros gépet, traktort, kotróalkalmatosságot igénylő – beavatkozás elegendő csak.

A rendszerváltás előtti években még engedélyezték, hogy ezt a munkát az amurra bízzák, amely kimondottan a vízben tenyésző növények fogyasztásából él. A mintegy 50 éve keletről importált, tehát nem őshonos amur az egyetlen, amely képes tisztán tartani a tavakat, csatornákat, segíti a vízkormányzást, s nem mellékesen kiváló a húsa, és az egyik legkeresettebb, nagyon jól küzdő, békés sporthal a horgászok számára. Egy nagy baj van vele: szaporodóképes nem őshonos hal, a természetvédelmi irányelvek miatt kihelyezése a természetes vizekbe tilos. (Az általa „eltüntetett” növényzet eredetileg őshonos halaink élő-, táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelye is egyúttal.)

Az Aranyponty Halászati Zrt. keltetőházában – a keszthelyi Georgikon Egyetemmel közösen – termékeny ikrakezelési megoldást kísérleteztek ki, amelynek hatására az ikrából kikelő amurlárva steril lesz, azaz felnevelve 1-2 nyaras korában a természetes vizekbe is kiengedhető, hiszen az uniós és a hazai irányelvek csak a szaporodóképes egyedek kihelyezését tiltják – tájékoztatta lapunkat Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty Zrt. vezetője. Nagyon sok kérdésre kell még választ kapni, így például arra is, hogy az amur táplálkozása során mely növényfajokat részesíti előnyben és melyeket kevésbé, vagy hogy a meglévő vízinövényzet tömegének függvényében miképpen számoljuk ki az egy hektárra kihelyezhető amurok számát. Ha a válaszok megszületnek, reméljük, a védett vízinövényekért aggódó természetvédők is megnyugodhatnak.

A sterilitást műszeres vérvétellel kontrollálják, és csak a 90% feletti eredmény fogadható el. A steril amurra óriási lesz a kereslet, bár ahhoz, hogy a vízinövényzet számottevő csökkenése álljon be természetes vizeinken, minden halszaporító üzemnek steril amurt kellene előállítania.

A rétimajori cég másik rendkívülinek tartott fejlesztése a csuka mesterséges neveléséhez kapcsolódik.

A cél az volt, hogy a mesterségesen szaporított csukalárvából minél nagyobb méretűeket tudjanak nevelni, hogy így ellenállóbbak legyenek és többen érjék meg a horogérett kort. Eddig ugyanis 3-3,5 centis korukig medencékben, tápon nevelték, utána a csuka agresszív lesz, ragadozni kezd, kannibállá válik – a nagyobbak megeszik vagy halálra sebzik a kisebbeket –, és százból csak 20 éri meg a 6-7 centis méretet. A 3-3,5 centis kis csuka viszont még nagyon törékeny, a természetes vizekbe kihelyezve csak akkor marad meg igazán, ha sok a táplálékszervezetnek számító plankton és a viharmentes jó idő. Hasznosabb lenne egy hónappal később, kétszeres méretig nevelni, majd a nagyobb testű állományt kihelyezni, hogy a már elívott kárász- és törpeharcsalárvát fogyassza. Nagy eredmény, hogy mindezt sikerült elérni: a technológiában száraz táppal etetik és magas hengerben nevelik az állatokat.

A legéhesebb és falánk egyedek így a tápot a vízfelszínhez közel, a kevésbé éhes kisebbek a henger közepén és alján kapják el.

A száraz táp az emésztés során vizet vesz fel, eltelíti és jóllakottá teszi a kis csukát. A henger alak miatt a hal nem lát ki, körbe-körbeúszva a sok fajtársa mellett önmagát látja, sokszor odakap az üvegfalhoz, a saját tükörképéhez.

Ez néhányszor ismétlődik, majd miután zsákmány nélkül marad a kísérlet, a halacskák egy idő után ráunnak – és ami a fő: a szomszédos társaikat sem zavarják tovább.

Az újítással sikerült 20-ról 80-90 százalékra növelni a nagyobb méretű, mesterségesen nevelt kis csukák arányát. Ennek a halnak óriási a piaca kül- és belföldön egyaránt.

Nincs annyi 7-8 cm-es előnevelt csuka, amit a horgászok ne vennének át, illetve az a mennyiségű csukahús, amit a gasztro- és sporthorgászpiac ne venne meg a termelő számára is nagyon jó áron.

A csukák óriási szolgálatot tesznek a nem kívánatos kárász-, törpeharcsa- és keszegivadékok korai felfalásával. Ez azért is fontos, mert természetes vizeinkben kevés a ragadozó – így a csuka is –, ugyanakkor sok az értéktelen apró hal.

Csak 3-4 évente alakul úgy, hogy az idő- és vízjárás kedvezzen a természetes ívású csuka megmaradásának.

A többi évben elmarad az ívás, mert a kritikus első hónapban elpusztul az ivadék.

Munkatársunktól

Áttörést hoz az új technológia a keresett csuka mesterséges

előnevelésében – Fotó: Fent Győző

Szabad Föld

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.1.13.
A mesterséges esőfakasztás rövid háttere
Bár már vagy fél évszázada használják, a tudósok a mai napig vitatkoznak azon, valójában milyen hatásfokkal működik a mesterséges esőfakasztás, de ahhoz már elég statisztika gyűlt össze, hogy kijelentsük: igen, működik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárdot nyert el a jégkármérséklő-rendszer kiépítésére még 2017 folyamán. Összesen 986 talajgenerátort helyeznek üzembe az ország teljes területén, amiből 222 lesz automatizált. A rendszer kialakítása folyamatban van.
Agrotrend - Beküldve: 22:29:15
2018.1.13.
A speed-breeding, az extrém gyors búzatermesztés módszere lehet
Az úttörő módszer felgyorsítja a növénytermesztés kutatási törekvéseinek fejlődését, amely a Zöld Forradalom hangjává válhat. - írja az AgroPages. A John Innes Center, a Queenslandi Egyetem és a Sydney Egyetem csapatai fejlesztették ki a speed-breeding módszert, amely használható üvegházban vagy mesterséges környezetben, az erősített világítás létrehoz egy intenzív naphosszas rendszert, hogy felgyorsítsa a jobb teljesítményű növények fejlődését.
Agrotrend - Beküldve: 22:29:7
2018.1.12.
Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában
Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható. A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 11:3:6
2017.12.26.
Hamarosan UV-fénnyel kezelt gombát is ehetünk
Régóta foglakoztatja a gombatermesztő cégeket, hogy az UV-fénynek meghatározott időre kitett csiperkegomba D-vitamin-tartalma nő. A kezeléstől azonban az uniós jog szerint úgynevezett új élelmiszerré válik a gomba, és engedélyeztetni kell a forgalomba hozatalát. Egy svéd cég kezdett neki az eljárásnak, és december közepén kapta meg az engedélyt. 2016. júniusában az Ekoidé AB vállalat kérelmet nyújtott be az illetékes svéd hatósághoz, hogy kezdeményezze a nagyobb mennyiségű D2-vitamint tartalmazó, UV-fénnyel kezelt csiperkegomba új élelmiszerként való forgalomba hozatalát az uniós piacon.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:37:18
2017.12.22.
Bebizonyították: ha nagyobb a magtömeg, kisebb az elterjedés
Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták magyar kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá.
Agroinform - Beküldve: 13:42:35
2017.12.19.
Lépni kell, vagy lemaradunk a precíziós nemesítésben a világtól
A genomszerkesztés különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Nagy hátrányt jelent azonban a módszer szabályozásának késedelme Európában. Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.
Agroinform - Beküldve: 21:52:46
2017.12.11.
Jön az aszálytűrő növények, és a laboratóriumi húsok kora? A szokásokon változtatni kellene, az biztos
A tudósok szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.
Agrotrend - Beküldve: 23:41:10
2017.12.10.
A precíziós nemesítés kimenthet minket a GMO zsákutcájából!
Érdekfeszítő, gondolatébresztő előadást tartott Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudományos Akadémián. "A genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a kikeveredjenek a GMO zsákutcájából" "Ha ugyanis a génszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítés előtt."
Agroinform - Beküldve: 23:31:44
2017.12.5.
Van innováció a sütőiparban - számos egészségügyi előnnyel kecsegtetnek az okos élelmiszerek
Okos élelmiszereket dobott a piacra egy hajdúsági sütőipari vállalkozás. A Hajdúsági Sütödék Zrt. évekkel korábban indított fejlesztésének gyümölcseként az év első felében kerülhetett a boltokba az első ilyen termék. A Vitajó márkán belül három cipófélét kínálnak, amelyet elsőként a megyében élők kóstolhattak meg, mára pedig a szomszédos régiók lakói is kipróbálhatták a pékárukat – írja a Magyar Idők.
Agrotrend - Beküldve: 0:24:5
2017.12.2.
Jelentős támogatás az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására
Az intézkedés célja a súlyosan fertőző, járványos, illetve állatról emberre terjedő állatbetegségekkel (szalmonella, klasszikus sertéspestis, afrikai sertéspestis, madárinfluenza, fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, veszettség és kéknyelv betegség) szembeni védekezés, a betegségek felszámolása és figyelemmel kísérése, ezáltal az állategészségügy és az állattenyésztés termelékenységének védelme, színvonalának javítása.
Agrotrend - Beküldve: 23:27:6
2017.11.27.
A burgonyavész elleni védekezésben kulcsszerepe lehet a vadburgonyának
A burgonyavész hatalmas károkat képes okozni a termelőknek, a vadburgonya viszont természetes rezisztenciát hordoz a betegséggel szemben. A burgonyavészt egyelőre – a vetésforgó mellett – csak gombaölő szerekkel lehet megfékezni, így az ellene való védekezéshez jelentős mennyiségű növényvédő szerre van szükség – írja az agriland.ie. Az érzékeny fajták esetében évi 12-15 permetezést alkalmaznak ez ellen a rendkívül veszélyes gombafertőzés ellen.
Agroinform - Beküldve: 22:21:44
2017.11.27.
Titokzatos kártojás
Olykor-olykor egy-egy tyúk meglepi a gazdáját: az átlagoshoz képest harmad akkora és sárgája nélküli tojást tojik. Ez a kártojás, aminek már a neve is rosszat sejtet, tudniillik, hogy kár érte a baromfitartót. Ám a letűnt évszázadokban az ilyen esemény veszedelmes felhangot is kapott: babonás hiedelem társult hozzá, amely szerint a kártojással rontás száll a házra. Támadt is dolga a derék javasasszonyoknak, akik különböző praktikákkal működtek közre az efféle rontás elhárításában. (Például azt javasolva, hogy ezt a veszedelmes tojást a tyúktartók a háztetőn át dobják a szomszédba.
Agroinform - Beküldve: 22:21:37
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35131db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120