Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Jóllakott kannibálok

Még sehol a világon nem sikerült senkinek, ami idehaza egyik tógazdaságunk kísérleti üzemében megvalósult. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az eddigi 20 százalék helyett már 80-90 százalékban sikerült a nagyobb – 6-10 centis – előnevelt kis csukákat felnevelni. Egyúttal megoldódhat a csatornák elhínárosodásának gondja is. A steril amur horgászhatóvá alakítja tavaink és csatornáink medrét, javítja a vízáteresztő képességet, s nem mellékesen élvezetes a fogása és a hal húsa is.

Az éghajlat változásával egy időben legalább 20-30 százalékkal nagyobb tömegű vízinövény termelődik a természetes vizeinkben, legyen szó horgásztavakról, belvíz- vagy árvízelvezető csatornákról.

Ez egyértelmű jele az utolsó évtized erős felmelegedésének és a vízinövények – hínár, sás, nád – megnyúlt tenyészidejének. Így a drága pénzen kikotort csatornákat két év alatt úgy benövik, hogy szinte leállítják a vízáramlást. Vízáteresztő képességük minimális lesz, holott éppen az a feladatuk, hogy sok víz (bel-, árvíz, nagy esők stb.) idején gyorsan csökkenthessék és mielőbb elvezessék a felesleget, illetve igény esetén az öntözéshez adjanak vízkivételi lehetőséget.

Amúgy a vízinövények nem kevés hasznos vizet használnak el előlünk: egy-egy nádtő naponta, hogy hűtse magát, tíz litert párologtat! A sok és nagy tömegű vízinövény ősszel, a fagyokkal elpusztul és lebomlik, így a következő évben még több tápanyag áll az új növénygeneráció rendelkezésére, gyorsítva a medrek feltöltődését. Míg korábban évente egy idényben 2-3 mechanikai kaszálással ideiglenesen meg lehetett tisztítani a csatornák medrét, manapság már 4-5 ilyen – sok pénzt, embert és környezetszennyező motoros gépet, traktort, kotróalkalmatosságot igénylő – beavatkozás elegendő csak.

A rendszerváltás előtti években még engedélyezték, hogy ezt a munkát az amurra bízzák, amely kimondottan a vízben tenyésző növények fogyasztásából él. A mintegy 50 éve keletről importált, tehát nem őshonos amur az egyetlen, amely képes tisztán tartani a tavakat, csatornákat, segíti a vízkormányzást, s nem mellékesen kiváló a húsa, és az egyik legkeresettebb, nagyon jól küzdő, békés sporthal a horgászok számára. Egy nagy baj van vele: szaporodóképes nem őshonos hal, a természetvédelmi irányelvek miatt kihelyezése a természetes vizekbe tilos. (Az általa „eltüntetett” növényzet eredetileg őshonos halaink élő-, táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelye is egyúttal.)

Az Aranyponty Halászati Zrt. keltetőházában – a keszthelyi Georgikon Egyetemmel közösen – termékeny ikrakezelési megoldást kísérleteztek ki, amelynek hatására az ikrából kikelő amurlárva steril lesz, azaz felnevelve 1-2 nyaras korában a természetes vizekbe is kiengedhető, hiszen az uniós és a hazai irányelvek csak a szaporodóképes egyedek kihelyezését tiltják – tájékoztatta lapunkat Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty Zrt. vezetője. Nagyon sok kérdésre kell még választ kapni, így például arra is, hogy az amur táplálkozása során mely növényfajokat részesíti előnyben és melyeket kevésbé, vagy hogy a meglévő vízinövényzet tömegének függvényében miképpen számoljuk ki az egy hektárra kihelyezhető amurok számát. Ha a válaszok megszületnek, reméljük, a védett vízinövényekért aggódó természetvédők is megnyugodhatnak.

A sterilitást műszeres vérvétellel kontrollálják, és csak a 90% feletti eredmény fogadható el. A steril amurra óriási lesz a kereslet, bár ahhoz, hogy a vízinövényzet számottevő csökkenése álljon be természetes vizeinken, minden halszaporító üzemnek steril amurt kellene előállítania.

A rétimajori cég másik rendkívülinek tartott fejlesztése a csuka mesterséges neveléséhez kapcsolódik.

A cél az volt, hogy a mesterségesen szaporított csukalárvából minél nagyobb méretűeket tudjanak nevelni, hogy így ellenállóbbak legyenek és többen érjék meg a horogérett kort. Eddig ugyanis 3-3,5 centis korukig medencékben, tápon nevelték, utána a csuka agresszív lesz, ragadozni kezd, kannibállá válik – a nagyobbak megeszik vagy halálra sebzik a kisebbeket –, és százból csak 20 éri meg a 6-7 centis méretet. A 3-3,5 centis kis csuka viszont még nagyon törékeny, a természetes vizekbe kihelyezve csak akkor marad meg igazán, ha sok a táplálékszervezetnek számító plankton és a viharmentes jó idő. Hasznosabb lenne egy hónappal később, kétszeres méretig nevelni, majd a nagyobb testű állományt kihelyezni, hogy a már elívott kárász- és törpeharcsalárvát fogyassza. Nagy eredmény, hogy mindezt sikerült elérni: a technológiában száraz táppal etetik és magas hengerben nevelik az állatokat.

A legéhesebb és falánk egyedek így a tápot a vízfelszínhez közel, a kevésbé éhes kisebbek a henger közepén és alján kapják el.

A száraz táp az emésztés során vizet vesz fel, eltelíti és jóllakottá teszi a kis csukát. A henger alak miatt a hal nem lát ki, körbe-körbeúszva a sok fajtársa mellett önmagát látja, sokszor odakap az üvegfalhoz, a saját tükörképéhez.

Ez néhányszor ismétlődik, majd miután zsákmány nélkül marad a kísérlet, a halacskák egy idő után ráunnak – és ami a fő: a szomszédos társaikat sem zavarják tovább.

Az újítással sikerült 20-ról 80-90 százalékra növelni a nagyobb méretű, mesterségesen nevelt kis csukák arányát. Ennek a halnak óriási a piaca kül- és belföldön egyaránt.

Nincs annyi 7-8 cm-es előnevelt csuka, amit a horgászok ne vennének át, illetve az a mennyiségű csukahús, amit a gasztro- és sporthorgászpiac ne venne meg a termelő számára is nagyon jó áron.

A csukák óriási szolgálatot tesznek a nem kívánatos kárász-, törpeharcsa- és keszegivadékok korai felfalásával. Ez azért is fontos, mert természetes vizeinkben kevés a ragadozó – így a csuka is –, ugyanakkor sok az értéktelen apró hal.

Csak 3-4 évente alakul úgy, hogy az idő- és vízjárás kedvezzen a természetes ívású csuka megmaradásának.

A többi évben elmarad az ívás, mert a kritikus első hónapban elpusztul az ivadék.

Munkatársunktól

Áttörést hoz az új technológia a keresett csuka mesterséges

előnevelésében – Fotó: Fent Győző

Szabad Föld

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.16.
A jövőben a városok fogják megtermelni saját zöldségszükségletüket?
A jövőben a nagyvárosok és az azokhoz közeli körzetek egyre nagyobb szerepet fognak játszani az élelmiszer-termelésben – állítják az ausztrál Queensland Egyetem kutatói. A freshplaza.com cikke szerint ennek egyik része az, hogy a (zöldség)termesztés tekintélyes része a szántóföldekről a városokba, többnyire zárt termelési egységekbe vonul be. Ez főleg azért történik, mert a világban megtermelt élelmiszereknek mintegy felét a városok fogyasztják el. Egy londoni építészmérnök kijelentette, hogy ő ennek az óriási városnak a gyümölcs- és zöldség szükségletét 80 százalékban a háztetőkön elő tudná állítani.
Agroinform - Beküldve: 23:55:2
2018.7.10.
Technológia Izraelből
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ötnapos szakmai tanulmányutat szervezett Izraelbe a nemzeti támogatásban részesülő tészek szaktanácsadóinak. Az AgriTech 2018 kiállítás mellett innovatív, főként gyümölcstermesztési és öntözési technológiát és technikai megoldásokat kidolgozó és alkalmazó cégeket látogattunk meg. Izrael állam mezőgazdasági kutató központjának egyik intézetében (Agricultural Research Organization Volcani Center) a kutatók legújabb eredményeit mutatták be az AgriTech 2018 szakmai kiállításra Tel Avivba érkező küldöttségeknek.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:44:33
2018.7.9.
90 százalékkal csökkenthető burgonyánál a növényvédőszer-igény
A Desiré fajtába egy olyan vadburgonya génjét építették be, amely természetes rezisztenciát hordoz több veszélyes kórokozóval, köztük a fitoftórával szemben. A Wageningeni Egyetem kutatói – a Teagasc ír szervezettel együttműködve – Hollandiában és Írországban végzett, hároméves összehasonlító kísérletek segítségével kimutatták, hogy a Desiré fajta génmódosított változatának alkalmazása akár 90 százalékkal csökkentheti a termesztés növényvédőszer-igényét – olvashatjuk a sciencealert.com angol hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 22:25:8
2018.7.7.
Elhanyagolják az innovációt, így nincs is fejlődés
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről. A közép-európai vállalatok 52 százaléka a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben. A középtávú terveket vizsgálva még nagyobb a hajlandóság a régió cégeinél, hogy többet költsenek K+F-re, a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli ezirányú kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet – derül ki a Deloitte friss felméréséből.
Agrotrend - Beküldve: 22:35:18
2018.7.7.
Kertészeti skanzen leszünk? - A génszerkesztésben látják a kiutat
Versenyképtelen „kertészeti skanzenné” válna szakértői vélemények szerint Magyarország, ha nem alkalmaznánk a ma legmodernebbnek számító precíziós növénynemesítési eljárásokat. A génszerkesztésnek is nevezett módszert a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javításához és a károsítókkal szembeni rezisztencia növeléséhez lehetne felhasználni.
Agrárszektor - Beküldve: 22:35:17
2018.6.30.
Drasztikus eredményromlás a földeken - Jöhet a génszerkesztés?
A génszerkesztés látszik hazai szakértők szerint az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítmény javulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége. A szántóföldi gazdálkodás jövedelmezősége az utóbbi években drasztikusan romlott, elsősorban a növények fokozódó időjárási és károsítói kitettsége miatt. Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.
Agroinform - Beküldve: 21:10:57
2018.6.30.
A precíziós növénynemesítésé a jövő
A jövő biztonságos élelmiszer-ellátása és a magyar gazdák jövedelmezősége érdekében az egyetlen út a versenyképes és magas színvonalú gabonatermesztés, amit a helyes technológiák mellett a korszerű fajták is megalapoznak. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke, a Vassurányban megrendezett búzafajta-bemutató házigazdája elmondta: azért állítanak be évről évre fajtakísérleteket a legkorszerűbb fajtákkal, hogy megtalálják a térségben legjobb teljesítményű változatokat.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 21:4:43
2018.6.28.
Dán cég épít élelmiszeripari kutatás-fejlesztési központot Pécsett
A világ legnagyobb élelmiszeripari és agrártermék-elemző műszergyártó vállalata K+F központot létesít Pécsett – közölte az MTI. A létesítmény várhatóan 2019-ben készül el. A dán székhelyű Foss biotechnológiai vállalat pécsi kutatási és fejlesztési központjának alapkőletételi ünnepségét tartották kedden. A Foss 1956-ban alakult Dániában; a vállalat a fejlesztési és gyártási tevékenységét a skandináv ország mellett Kínában és Magyarországon végzi. A cég két évvel ezelőtt felvásárolta a Soft Flow nevű, Pécsen működő biotechnológiai társaságot, a befektetést ezen keresztül hajtja végre.
Agronapló - Beküldve: 22:35:29
2018.6.26.
Újszerű növényvédelem: irtás helyett a kártevők távol tartása
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatócsoportja a közelmúltban rájött arra, hogy nem feltétlenül szükséges a rovarokat kiirtani, elég, ha távol tartjuk azokat a haszonnövényektől. A kutatók kifejlesztettek egy olyan – biológiailag lebomló – vegyületet, amelyet spray formájában a növényekre szórva, az egy bizonyos illatanyagot kibocsátva, elriasztja a rovarokat (akárcsak a strandolók testére kent anyagok a szúnyogokat) – olvashatjuk a chemie.de hírportálon.
Agroinform - Beküldve: 23:6:54
2018.6.26.
Ez nem vicc, ez tudomány: a „szexi növények” forradalmi változást hozhatnak a növényvédelemben
Mivel a feromonok kizárólag egy rovarfajra hatnak, a környezetre és a méhekre pedig ártalmatlanok, a „szexi növények” a jövőben teljes mértékben kiválthatják a mérgező anyagokat tartalmazó növényvédő szereket. A növénybiológusok azt már régóta tudják, hogy a növények többsége olyan anyagokat termel, amelyek a rovarokat vonzzák vagy riasztják – olvashatjuk az iflscience.com angol hírportálon. Ezeket az anyagokat a növényvédők évtizedek óta használják a kártevő rovarok befogására, feromoncsapdák formájában.
Agroinform - Beküldve: 23:6:52
2018.6.18.
Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron
A Kaposvári Egyetem szakmai vezetésével megvalósuló 6 milliárd forintos kutatási program legnagyobb és leglátványosabb beruházása az Állattudományi Klímaközpont építése. A létesítmény az egykori „Csillagistálló” helyén mintegy 700 millió forintból valósul meg. A kivitelezési szerződést kedden ünnepélyes keretek között írta alá Prof. Dr. Tossenberger János rektorhelyettes, Dr. Borbás Zoltán kancellár, valamint a nyertes konzorcium képviselői, Marián Gábor és Hévízi János. Az eseményen a rektorhelyettes arról beszélt: a megépülő klímaközpont az elkövetkezendő 30-40 év kutatási irányát is megszabja majd.
Figyelő - Beküldve: 20:50:6
2018.6.16.
Növényi maradványok lebontása mikroorganizmusok által termelt enzimekkel
A növényi maradványok mikrobiológiai lebontása a humuszképződés, a kórokozó gombák visszaszorítása, valamint az elemek körforgásának szempontjából is fontos. A nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalmú vegyületek, legtöbbször vízben nem oldható növényi részekben, a sejtfalban találhatók nagyobb mennyiségben. A mikrobák a növényi anyagok bontása során adszorbeálják és abszorbeálják a felszabadult kationokat és anionokat, azokat a talajba juttatják, ahonnan a növények számára újra felhasználhatóvá válnak.
Agroinform - Beküldve: 22:4:41
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36454db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120