Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2017. 10. 22.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Jóllakott kannibálok

Még sehol a világon nem sikerült senkinek, ami idehaza egyik tógazdaságunk kísérleti üzemében megvalósult. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel az eddigi 20 százalék helyett már 80-90 százalékban sikerült a nagyobb – 6-10 centis – előnevelt kis csukákat felnevelni. Egyúttal megoldódhat a csatornák elhínárosodásának gondja is. A steril amur horgászhatóvá alakítja tavaink és csatornáink medrét, javítja a vízáteresztő képességet, s nem mellékesen élvezetes a fogása és a hal húsa is.

Az éghajlat változásával egy időben legalább 20-30 százalékkal nagyobb tömegű vízinövény termelődik a természetes vizeinkben, legyen szó horgásztavakról, belvíz- vagy árvízelvezető csatornákról.

Ez egyértelmű jele az utolsó évtized erős felmelegedésének és a vízinövények – hínár, sás, nád – megnyúlt tenyészidejének. Így a drága pénzen kikotort csatornákat két év alatt úgy benövik, hogy szinte leállítják a vízáramlást. Vízáteresztő képességük minimális lesz, holott éppen az a feladatuk, hogy sok víz (bel-, árvíz, nagy esők stb.) idején gyorsan csökkenthessék és mielőbb elvezessék a felesleget, illetve igény esetén az öntözéshez adjanak vízkivételi lehetőséget.

Amúgy a vízinövények nem kevés hasznos vizet használnak el előlünk: egy-egy nádtő naponta, hogy hűtse magát, tíz litert párologtat! A sok és nagy tömegű vízinövény ősszel, a fagyokkal elpusztul és lebomlik, így a következő évben még több tápanyag áll az új növénygeneráció rendelkezésére, gyorsítva a medrek feltöltődését. Míg korábban évente egy idényben 2-3 mechanikai kaszálással ideiglenesen meg lehetett tisztítani a csatornák medrét, manapság már 4-5 ilyen – sok pénzt, embert és környezetszennyező motoros gépet, traktort, kotróalkalmatosságot igénylő – beavatkozás elegendő csak.

A rendszerváltás előtti években még engedélyezték, hogy ezt a munkát az amurra bízzák, amely kimondottan a vízben tenyésző növények fogyasztásából él. A mintegy 50 éve keletről importált, tehát nem őshonos amur az egyetlen, amely képes tisztán tartani a tavakat, csatornákat, segíti a vízkormányzást, s nem mellékesen kiváló a húsa, és az egyik legkeresettebb, nagyon jól küzdő, békés sporthal a horgászok számára. Egy nagy baj van vele: szaporodóképes nem őshonos hal, a természetvédelmi irányelvek miatt kihelyezése a természetes vizekbe tilos. (Az általa „eltüntetett” növényzet eredetileg őshonos halaink élő-, táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelye is egyúttal.)

Az Aranyponty Halászati Zrt. keltetőházában – a keszthelyi Georgikon Egyetemmel közösen – termékeny ikrakezelési megoldást kísérleteztek ki, amelynek hatására az ikrából kikelő amurlárva steril lesz, azaz felnevelve 1-2 nyaras korában a természetes vizekbe is kiengedhető, hiszen az uniós és a hazai irányelvek csak a szaporodóképes egyedek kihelyezését tiltják – tájékoztatta lapunkat Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty Zrt. vezetője. Nagyon sok kérdésre kell még választ kapni, így például arra is, hogy az amur táplálkozása során mely növényfajokat részesíti előnyben és melyeket kevésbé, vagy hogy a meglévő vízinövényzet tömegének függvényében miképpen számoljuk ki az egy hektárra kihelyezhető amurok számát. Ha a válaszok megszületnek, reméljük, a védett vízinövényekért aggódó természetvédők is megnyugodhatnak.

A sterilitást műszeres vérvétellel kontrollálják, és csak a 90% feletti eredmény fogadható el. A steril amurra óriási lesz a kereslet, bár ahhoz, hogy a vízinövényzet számottevő csökkenése álljon be természetes vizeinken, minden halszaporító üzemnek steril amurt kellene előállítania.

A rétimajori cég másik rendkívülinek tartott fejlesztése a csuka mesterséges neveléséhez kapcsolódik.

A cél az volt, hogy a mesterségesen szaporított csukalárvából minél nagyobb méretűeket tudjanak nevelni, hogy így ellenállóbbak legyenek és többen érjék meg a horogérett kort. Eddig ugyanis 3-3,5 centis korukig medencékben, tápon nevelték, utána a csuka agresszív lesz, ragadozni kezd, kannibállá válik – a nagyobbak megeszik vagy halálra sebzik a kisebbeket –, és százból csak 20 éri meg a 6-7 centis méretet. A 3-3,5 centis kis csuka viszont még nagyon törékeny, a természetes vizekbe kihelyezve csak akkor marad meg igazán, ha sok a táplálékszervezetnek számító plankton és a viharmentes jó idő. Hasznosabb lenne egy hónappal később, kétszeres méretig nevelni, majd a nagyobb testű állományt kihelyezni, hogy a már elívott kárász- és törpeharcsalárvát fogyassza. Nagy eredmény, hogy mindezt sikerült elérni: a technológiában száraz táppal etetik és magas hengerben nevelik az állatokat.

A legéhesebb és falánk egyedek így a tápot a vízfelszínhez közel, a kevésbé éhes kisebbek a henger közepén és alján kapják el.

A száraz táp az emésztés során vizet vesz fel, eltelíti és jóllakottá teszi a kis csukát. A henger alak miatt a hal nem lát ki, körbe-körbeúszva a sok fajtársa mellett önmagát látja, sokszor odakap az üvegfalhoz, a saját tükörképéhez.

Ez néhányszor ismétlődik, majd miután zsákmány nélkül marad a kísérlet, a halacskák egy idő után ráunnak – és ami a fő: a szomszédos társaikat sem zavarják tovább.

Az újítással sikerült 20-ról 80-90 százalékra növelni a nagyobb méretű, mesterségesen nevelt kis csukák arányát. Ennek a halnak óriási a piaca kül- és belföldön egyaránt.

Nincs annyi 7-8 cm-es előnevelt csuka, amit a horgászok ne vennének át, illetve az a mennyiségű csukahús, amit a gasztro- és sporthorgászpiac ne venne meg a termelő számára is nagyon jó áron.

A csukák óriási szolgálatot tesznek a nem kívánatos kárász-, törpeharcsa- és keszegivadékok korai felfalásával. Ez azért is fontos, mert természetes vizeinkben kevés a ragadozó – így a csuka is –, ugyanakkor sok az értéktelen apró hal.

Csak 3-4 évente alakul úgy, hogy az idő- és vízjárás kedvezzen a természetes ívású csuka megmaradásának.

A többi évben elmarad az ívás, mert a kritikus első hónapban elpusztul az ivadék.

Munkatársunktól

Áttörést hoz az új technológia a keresett csuka mesterséges

előnevelésében – Fotó: Fent Győző

Szabad Föld

Téma: Kutatás
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.10.12.
A korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek
A cikkből a Monorierdői Fajtakitermesztő Állomáson mintegy 20 éve elkezdett erdészeti fajtavizsgálatok eredményeit ismerheti meg. A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára a rendezvény megnyitóján. A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát.
Agroinform - Beküldve: 1:24:36
2017.10.9.
Régi-új, de jól használható megoldás a szennyvíziszap
Környezettudatos kezeléssel nem csak a hulladékkezelési gondjaink oldódnak meg, de egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező tápanyag-utánpótló anyagot is kapunk - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása témakörében szervezett, ismeretterjesztő és -bővítő célú előadássorozatának győri állomásán. A mai társadalmi és városi berendezkedésünk által termelődik egy hulladékfajta, ami eddig nagy gondot jelentett. Fontos környezetvédelmi feladat és társadalmi elvárás, hogy valami hasznosat kezdjük a szennyvíztisztítókban keletkező, alapesetben veszélyes hulladékkal - köszöntötte a megjelenteket Németh Gergely a Győr-Moson-Sopron megyei elnökség elnöke.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:8:46
2017.10.6.
Hazai kutatók tritikálé kenyérrel kísérleteznek
Ahogy a minap megjelent cikkünkben is bemutattuk, a tritikálé egy méltatlanul hanyagolt gabonaféle. A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket. Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait. A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető.
Agroinform - Beküldve: 13:45:52
2017.10.3.
Jön az ország első Talajegészség Konferenciája!
Ismerd meg az egészséges talaj nyújtotta előnyöket! 2017. november 16-án 18 szakértő – gazdálkodó, kutató, szaktanácsadó és oktató – számol be a talajra alapozott gazdálkodással kapcsolatos legújabb eredményeiről és tapasztalatairól. Az egészséges talaj = egészséges növény egyenletet mindannyian ismerjük, és bár az utóbbi időben egyre több figyelmet szentelünk talajaink megújításának, a konkrét lépések és a követendő példák még hiányoznak. Képünkön: Sarah Singla (Franciaország) családi gazdasága Dél-Franciaországban található. A farmon 1980 óta forgatás nélküli művelést alkalmaznak. Nuffield ösztöndíjasként 2011-ben beutazta a világot, hogy elmélyítse a talajtermékenységgel, direktvetéssel és a holisztikus mezőgazdasági megközelítéssel kapcsolatos ismereteit.
Agroinform - Beküldve: 21:53:3
2017.10.1.
A zöldség- és gyümölcsnemesítésnek adhat új irányt a díjazott kutatónő munkája
Kihirdették a L`Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjait. Tóth Szilvia Zita növénybiológus kutatásai a növények C-vitamin termelésének fokozásához járulhatnak hozzá. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda a kutatóknak. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.
Agroinform - Beküldve: 0:36:42
2017.9.26.
Génmódosítás nélkül is létrehozhatók ellenálló gyümölcsfajták
Kasztovszky Zoltán, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatornán beszélt a biotechnológiában rejlő lehetőségekről. A szakember kiemelte, hogy a növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajokat előállítani. Az évtizedekkel ezelőtt még ellenállónak számító fajok a mai betegségeknek sokszor már nem képesek ellenállni, de előfordul olyan is, hogy egy új gyümölcsfa nemesítéséhez régi tájfajtákat is felhasználnak.
Agroinform - Beküldve: 23:3:56
2017.9.25.
Szereti a csirkehúst? Ennek nem fog örülni
Hiányra nem, emelkedő árakra annál inkább lehet számítani a csirkemellfilét vásárlóknak. A brazil export visszaesése miatt két hónap alatt több mint 10 százalékkal nőtt az ár és további drágulásra lehet számítani az év végéig. A brazil élelmiszerbotrány megdobta a csirkemellfilé árát az EU-ban is. Az uniós ugyanis szigorú ellenőrzéseket rendelt el és kiderült, hogy az onnan érkező fagyasztott mellfilé szalmonellával szennyezett lehet. Így komplett hajórakománnyi hússzállítmányokat fordítottak vissza.
Napi Gazdaság - Beküldve: 1:7:21
2017.9.25.
Százéves a magyar fűszerpaprika-kutatás
Száz éve alapították a kalocsai Fűszerpaprika és Vegykísérleti Állomást, így a szakma a magyar fűszerpaprika-kutatás centenáriumát ünnepelhette 2017. szeptember 15-én Kalocsán, a NAIK pedig egy könyvet is megjelentetett az esemény tiszteletére. A rendezvény fővédnöke Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt. A tudományos konferencia moderátori tisztét Gáll Tibor, a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály vezetője látta el – olvasható a NAIK honlapján.
Agroinform - Beküldve: 1:7:12
2017.9.24.
Helvécián a hazai akáctermesztés története
„Az akáctermesztés jövője – Tapasztalatok a hazai akác fajtavizsgálatokban” címmel tartott erdészeti fajtabemutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakmai napot a „125 éves a növényfajtakísérlet” című jubileumi programsorozat részeként rendezte meg a hivatal. Az összejövetel középpontjában a Helvéciai Fajtakísérleti Állomáson mintegy 20 éve elkezdett akác fajtavizsgálatok eredményei álltak. „A múlt szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete.” Ezzel a Wass Albert idézettel hirdette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) soron következő erdészeti fajtabemutató rendezvényét Helvécián.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 0:8:10
2017.9.23.
Génmódosítás nélkül is előállíthatók ellenálló gyümölcsfajták
A korábban ismeretlen kórokozók megjelenése miatt szükség is van új nemesítésekre. Kasztovszky Zoltán, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában kiemelte, hogy a növénybetegségek elleni védekezés jelentős költségeket okoz, ezért megéri rezisztens fajokat előállítani. Az évtizedekkel ezelőtt még ellenállónak számító fajok a mai betegségeknek sokszor már nem képesek ellenállni, de előfordul olyan is, hogy egy új gyümölcsfa nemesítéséhez régi tájfajtákat is felhasználnak.
Agrotrend - Beküldve: 22:39:31
2017.9.15.
Az ESA 7. Földmegfigyelési Haladó Tanfolyama a gödöllői Szent István Egyetemen
Az Európai Űrügynökség (ESA) “Operatív Küldetések Tudományos Hasznosítása” (Scientific Exploitation of Operational Missions) programjában tartott haladó szintű, földmegfigyelési adatok felhasználását célzó tanfolyamok keretében 74 fiatal tudós 30 országból, köztük 20 magyar, egy egyhetes továbbképzésre gyűlt össze szeptember elején Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A résztvevők legnagyobb része posztgraduális vagy doktori kutatásokat végző egyetemista, de volt köztük a magánszektorban vagy az államigazgatásban dolgozó szakember is.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 15:7:42
2017.9.13.
Indiától Brazíliáig vetik az Ócsán nemesített zöldségeket
Harminc éves a Syngenta ócsai kísérleti állomása. Harminc esztendővel ezelőtt, 1987-ben nyitotta meg a Syngenta jogelődje, a Sandoz Seeds 2,5 hektáron a vállalat ócsai zöldségkutató intézetét, ahol ma már csaknem tízszer ekkora területen – összesen 12 növényfaj nemesítésén – dolgoznak a szakemberek. Az Ócsán nemesített zöldségféléket napjainkban a világ számos pontján termesztik nagy sikerrel a gazdálkodók.
Agroinform - Beküldve: 23:18:8
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 34416db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120