Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 7. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Aszály: komoly veszélyben a takarmánynövények

A hőség, illetve az aszályos időszak rendkívüli módon hat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt. Előbbinél minőségbeli és mennyiségbeli romlás is előfordulhat, utóbbiban akár az állatok elhullását is okozhatja. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg: előbbi jobban viseli az időjárás viszontagságait, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál. Hazánkban a legsúlyosabb aszályhelyzetek a nyári hosszú csapadékmentes vagy csapadékszegényes, nagy hőséggel párosuló időszakokban alakulnak ki. Az aszályt természeti és környezeti tényezők befolyásolják, ezek akár erősíthetik is egymást.

A helytelen agrotechnika a talajok vízháztartását befolyásolhatják kedvezőtlenül. Az azonos mélységben történő szántás káros tömődöttséghez vezethet (eketalp réteg). A késői tarlóhántás miatt a tarló igen jelentős mennyiségű nedvességet párologtat el, mely nedvesség még hiányozhat a termelésben. Az aszály jelenségével mindenképp számolnunk kell a mezőgazdasági termelés során. A helyes fajta- és tőszámmegválasztással, tápanyagpótlással, talajmunkákkal, öntözéssel hatékonyan védekezhetünk az aszályok ellen, illetve mérsékelhetjük hatásait.

Ha nem jön csapadék...

A nagy meleg az összes termesztett növényi kultúrára hatással van. Az ország legtöbb területén jelenleg is aszály van. Ezen a nagy mennyiségben, de egyenetlen területi eloszlásban lehullott csapadék sem tudott érdemben változtatni. Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehetne segíteni abban, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. Öntözni, mindenképpen kell ott, ahol lehet. A nagy melegben még az öntözés ellenére is kisebb lesz a termés mérete, mivel nem tud megfelelő módon kifejlődni a növény.

A száraz időjárás ugyan jót tett a gabonafélék aratásának (ezt a munkát már el is végezték a gazdálkodók), azonban a júniusi, júliusi és augusztus eleji hőség és csapadékhiány komoly veszélybe hozta a takarmánynövényeket. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg, de a többi növénynek sem tesz jót. A napraforgó ugyan jobban viseli az időjárás viszontagságait, mint a kukorica, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál.

Ha egyes területeken nem esik jelentősebb mennyiségű csapadék egy héten belül, akkor számottevően csökkenhet a betakarítható kukoricatermés, ami pedig hosszabb távon, közvetetten akár a takarmány árában, később pedig az állati eredetű élelmiszerek árában is megmutatkozhat majd. A terméskiesés elsősorban a homokos, illetve öntözetlen területeket érinti.

Komoly kiesést szenvedhet el a zöldség-gyümölcs ágazat is a csapadékmentes száraz időjárás miatt. A gyümölcsök közül legjobban a szőlő tűri a nagy meleget, az almánál, szilvánál, őszibaracknál viszont minőségromlást okozhat a hőség.

Kártevők is megjelenhetnek

A nagy melegben a növények életfolyamatai megváltoznak, például a paprikánál a termések fejlődése nem megfelelő, sok lesz a deformált, küllemhibás példány. A paradicsom a nagy hőségben lerúgja a virágok egy részét, így kevesebb számú bogyót érlelnek a növények. A dinnye minősége is romlik a hőség hatására, az erős sugárzás miatt megég a termés héja. A túlzottan nagy melegben besül a dinnye, új virágokat nem hoz vagy a virágok nem kötődnek, azokat elrúgja.

A gyümölcsösökben is problémát okoz a hőség és a vízhiány: a gyümölcsök fejlődése nem kielégítő, mérethibák adódnak, amelyek későbbi fenológiai fázisban már nem korrigálhatók. Az erős napsugárzás napégést okozhat a gyümölcsökön, így az áru értéke csökken, nem piacképes. A tartós, nagy meleg összetolja a különböző érési idejű fajtákat, az érési sorrend felborul és egyszerre hirtelen nagyobb mennyiségű gyümölcs jelenhet meg a piacon.

A hőség a kártevők elszaporodása szempontjából is gondot jelent. Megjelennek a különböző atkák, molyok, például az almamoly az almásokban. A bagolylepke rajzása is elkezdődött, ami szintén jelentős károkat vetíthet előre a zöldséges ültetvényekben.

Állati hőstressz

Továbbá a magas hőmérséklet az állatokra is negatív hatást gyakorol: ha az állatok hőmérsékleti komfortzónáját nagymértékben meghaladó hőmérséklet lép fel, hőstresszről beszélünk. Nemcsak a levegő és a környezet hőmérséklete, hanem a páratartalom és az állatok hőtermelése is szerepet játszik kialakulásában. A valódi stresszállapot kialakulására befolyása van még más tényezők mellett a légmozgásnak (természetes vagy mesterséges) és az állatok mozgásának is. Ebben az állapotban megnő az állatok légzésszáma, csökken aktivitásuk és étvágyuk, ezek következtében csökken a takarmányfelvételük és nyáltermelésük is.

Hogy elkerüljük az állatok kondíciójának és egészségének romlását, termelési és szaporodásbiológiai visszaesésüket, kiemelt figyelmet kell fordítani az állatokra, hogy ellensúlyozni tudjuk a körülmények megváltozását. Lehetőleg jó hőszigetelésű istállóban, ólban helyezzük el őket. Kerüljük a zsúfoltságot, különösen a zárt tartású állatoknál. A zsúfoltság nemcsak a hőmérsékletet emeli, de a levegő minőségét is rontja.

Zárt tartásnál különösen nagy gondot fordítsunk a szellőztetésre! Ilyenkor jó hatású az enyhe huzat, illetve ha az állatokat permetszerűen meglocsoljuk vagy a levegőbe ilyen módon vizet juttatunk, különösen a nem izzadós állatok esetében, melyek felesleges hőjüktől egyébként csak lihegéssel tudnak megszabadulni (sertés, kutya, baromfi). A testhőmérséklettel azonos vagy esetleg azt meghaladó hőmérsékletű környezetben a hőleadás egyetlen módja az izzadás, azonban ha a hőmérséklet magas páratartalommal párosul, ez a hőleadás sem működik. Az állat komfortérzetének hiányát ekkor már viselkedésváltozással és a termelés csökkenésével jelzi.

Legyen hűs itatóvíz

Ha hőgutára utaló jeleket látunk, az állatorvos megérkezéséig életmentő lehet az állat tarkótájékának hidegvizes locsolása, az egész testfelület hidegvizes permetezése. Locsoljuk fel az ólak környékét, az etetőutakat és a járdákat naponta több alkalommal. Jó hatású, ha a hűvösebb napszakokban az állatok mozoghatnak. Energiában gazdag takarmányok helyett vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdagabb, jó étrendi hatású, könnyen emészthető takarmányokkal etessünk! Figyeljünk rá, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű itatóvízhez juthassanak: a 8-15 Celsius-fokos víz üdítő hatású, az ennél melegebb nem!

Kánikulában az ivóvíznek betegségmegelőző, sőt nemegyszer életmentő szerepe lehet! Ha az állati szervezet víztartalmának 10 százalékát elveszíti, megbetegszik, ha 20 százalékát veszíti el, elpusztul. A vízszükséglet nagyobbik részét az ivóvízzel, kisebb részét a takarmányokban lévő vízzel fedezi az állat. Előzőeken túl léteznek olyan készítmények is, amelyek alkalmazásával az állatok egészségét megóvhatjuk, közérzetüket javíthatjuk, teljesítményüket ezek által javíthatjuk.

Forrás:

nak.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.7.16.
Terjedőben Németországban a „hígtrágyaturizmus”
Németországban egyre gyakrabban hallani a Magyarországon még nem ismert fogalomról, a „hígtrágyaturizmus” terjedő gyakorlatáról. Mit is a jelent ez a kifejezés? Akik Németországban gyakran utaznak az autóutakon, minduntalan tapasztalják, hogy miként turistákkal teli autóbuszok, úgy hígtrágyával teli tartálykocsik népesítik be az utakat. De mi ennek az oka? Annál a gazdánál, aki a területarányhoz (üzemmérethez) képest jóval több állatot tart, természetesen túlzottan nagy mennyiségű hígtrágya keletkezik.
Agroinform - Beküldve: 23:40:18
2018.7.16.
Legyeskedünk a spárgaültetvény körül
A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel. A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:40:16
2018.7.16.
Indul a harc a burgonyabogár ellen
Júliusban néhány igen szívós kártevővel is meg kell küzdenünk, ide tartozik a burgonyabogár, a meztelencsiga és a lótetű is. Májusban bújt elő a téli álmából, de júliusban jelenik meg nagy számban, néha tömegesen a kertekben az egyik legszívósabb kártevő rovar, a burgonyabogár. Nevével ellentétben nem csak a burgonya, hanem a paradicsom-, a tojásgyümölcs- és a paprika palántákon is nagy kárt tudnak okozni a roppant mohó lárvák is, amelyek – ha idejében nem védekezünk ellenük – tarra rágják a növények lombozatát - figyelmeztet a haon.hu.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:40:15
2018.7.16.
A hatékonyság és a versenyképesség növelése áll a középpontban
Komoly fejlesztések előtt áll a hazai mezőgazdaság – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Kiemelt kihívásként említette a gyorsléptékű technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük az öntözés fejlesztését. A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság szempontjából a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. A Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjút az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:
Agronapló - Beküldve: 23:40:9
2018.7.15.
Húsmarhával lassan Dunát lehet rekeszteni
Magyarországon 2014-ben 255 ezer egyedet számlált a tej- és kettős hasznú tehénállomány, ami 2017-re 244 ezerre csökkent. A húshasznú marhák száma viszont töretlenül emelkedik. Idén június 1-jén az összes szarvasmarha egyedszáma már elérte a 880 ezret. A húsmarha piaca ugyanis biztos, és az ára meglehetősen stabil. Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség 231 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2018 első négy hónapjában, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Agrárszektor - Beküldve: 22:12:33
2018.7.15.
Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra
Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron. – A lefoglalt hal mennyisége az idén nem volt számottevő – közölte Havranek Mihály, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. horgászati igazgatója. Hozzátette: az év elején három ember ellen indult eljárás, a kikötőkben telelő keszeg állományt gereblyézték, s egyszer a Nyugati-övcsatornán értek tetten egy szigonyos halászt.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 22:12:28
2018.7.15.
Mi történt tavaly az agráriumban?
Rövid összefoglaló a hazai növénytermesztésről, állattenyésztésről és az élelmiszeriparról. A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette Magyarország 2017-es, teljes körű elemzését, amelyben a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet mellett áttekintést nyújt a magyar ágazati teljesítményekről is - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Agrotrend - Beküldve: 22:12:27
2018.7.14.
Vadászok aranykora jön: csaknem felezni kell a nagyvadállományt
Megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek, amelyek alapján megindulhat az első, húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés. Vadászatra jogosult alatt alaphelyzetben nem a terület használóját, hanem a terület tulajdonosát kell érteni - hacsak ezt a jogosultságát nem adta bérbe. Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek. Ezek alapján elkezdődhet a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadászati hasznosítása.
Agroinform - Beküldve: 16:9:52
2018.7.14.
Tovább csökkent a juhállomány, a sertések száma viszont megugrott
Az elmúlt egy évben 15 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 50 ezerrel a sertésállomány, ugyanakkor a juhok száma 14 ezerrel, a tyúkoké pedig 776 ezerrel csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott, az állatok száma megközelítette a 880 ezret június elsején. A tehénállomány egy év alatt 4 ezerrel, 397 ezerre nőtt.
Agroinform - Beküldve: 16:9:39
2018.7.14.
Több mint 2000 gazdálkodó kapja meg baromfi és sertés állatjóléti támogatását
Július 10-én kezdődtek meg a kifizetések. A Magyar Államkincstár megkezdte a 2018. első negyedéves baromfi és sertés állatjóléti támogatások kifizetését - olvasható a szervezet oldalán. A Kincstár befejezte a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007 (XI.28.) FVM rendelet, valamint a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007 (XI.28.) FVM rendelet alapján a 2018. első negyedévre benyújtott kifizetési kérelmek bírálatát.
Agrotrend - Beküldve: 16:9:32
2018.7.13.
Nagy számban kell csökkenteni a vadállományt
A Szent István Egyetem bevonásával készült el a tízéves nagyvadlétszám-apasztási program. A július 3-i Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szerint a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási terveiről szóló rendelet megjelenésével megindulhat a húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés.
Agroinform - Beküldve: 18:23:50
2018.7.13.
A gombabetegségek most a kertész legnagyobb ellenségei
Idáig megúsztuk a kórokozók (gombák, baktériumok) járványait, sőt néhány gyümölcsfánk jobban néz ki, mint az előző években. Alig látok a diófákon a gnomónia gombától illetve a baktériumtól származó tüneteket, a körterozsda élénk foltjai sem világítanak ki a kertekből. A lisztharmat fajok bezzeg nem hagytak cserben minket a szőlőn, az almán, a tökféléken és a dísznövényeken, és a varasodás is megjelent az érzékeny fajtákon, az esősebb országrészekben. Már többször írtam róluk, a bevethető gombaölők között sincs nagy változás, évek óta.
Agroinform - Beküldve: 18:16:1
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 36454db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120