Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 2. 23.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.8.13.  <<

Aszály: komoly veszélyben a takarmánynövények

A hőség, illetve az aszályos időszak rendkívüli módon hat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt. Előbbinél minőségbeli és mennyiségbeli romlás is előfordulhat, utóbbiban akár az állatok elhullását is okozhatja. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg: előbbi jobban viseli az időjárás viszontagságait, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál. Hazánkban a legsúlyosabb aszályhelyzetek a nyári hosszú csapadékmentes vagy csapadékszegényes, nagy hőséggel párosuló időszakokban alakulnak ki. Az aszályt természeti és környezeti tényezők befolyásolják, ezek akár erősíthetik is egymást.

A helytelen agrotechnika a talajok vízháztartását befolyásolhatják kedvezőtlenül. Az azonos mélységben történő szántás káros tömődöttséghez vezethet (eketalp réteg). A késői tarlóhántás miatt a tarló igen jelentős mennyiségű nedvességet párologtat el, mely nedvesség még hiányozhat a termelésben. Az aszály jelenségével mindenképp számolnunk kell a mezőgazdasági termelés során. A helyes fajta- és tőszámmegválasztással, tápanyagpótlással, talajmunkákkal, öntözéssel hatékonyan védekezhetünk az aszályok ellen, illetve mérsékelhetjük hatásait.

Ha nem jön csapadék...

A nagy meleg az összes termesztett növényi kultúrára hatással van. Az ország legtöbb területén jelenleg is aszály van. Ezen a nagy mennyiségben, de egyenetlen területi eloszlásban lehullott csapadék sem tudott érdemben változtatni. Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehetne segíteni abban, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. Öntözni, mindenképpen kell ott, ahol lehet. A nagy melegben még az öntözés ellenére is kisebb lesz a termés mérete, mivel nem tud megfelelő módon kifejlődni a növény.

A száraz időjárás ugyan jót tett a gabonafélék aratásának (ezt a munkát már el is végezték a gazdálkodók), azonban a júniusi, júliusi és augusztus eleji hőség és csapadékhiány komoly veszélybe hozta a takarmánynövényeket. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg, de a többi növénynek sem tesz jót. A napraforgó ugyan jobban viseli az időjárás viszontagságait, mint a kukorica, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál.

Ha egyes területeken nem esik jelentősebb mennyiségű csapadék egy héten belül, akkor számottevően csökkenhet a betakarítható kukoricatermés, ami pedig hosszabb távon, közvetetten akár a takarmány árában, később pedig az állati eredetű élelmiszerek árában is megmutatkozhat majd. A terméskiesés elsősorban a homokos, illetve öntözetlen területeket érinti.

Komoly kiesést szenvedhet el a zöldség-gyümölcs ágazat is a csapadékmentes száraz időjárás miatt. A gyümölcsök közül legjobban a szőlő tűri a nagy meleget, az almánál, szilvánál, őszibaracknál viszont minőségromlást okozhat a hőség.

Kártevők is megjelenhetnek

A nagy melegben a növények életfolyamatai megváltoznak, például a paprikánál a termések fejlődése nem megfelelő, sok lesz a deformált, küllemhibás példány. A paradicsom a nagy hőségben lerúgja a virágok egy részét, így kevesebb számú bogyót érlelnek a növények. A dinnye minősége is romlik a hőség hatására, az erős sugárzás miatt megég a termés héja. A túlzottan nagy melegben besül a dinnye, új virágokat nem hoz vagy a virágok nem kötődnek, azokat elrúgja.

A gyümölcsösökben is problémát okoz a hőség és a vízhiány: a gyümölcsök fejlődése nem kielégítő, mérethibák adódnak, amelyek későbbi fenológiai fázisban már nem korrigálhatók. Az erős napsugárzás napégést okozhat a gyümölcsökön, így az áru értéke csökken, nem piacképes. A tartós, nagy meleg összetolja a különböző érési idejű fajtákat, az érési sorrend felborul és egyszerre hirtelen nagyobb mennyiségű gyümölcs jelenhet meg a piacon.

A hőség a kártevők elszaporodása szempontjából is gondot jelent. Megjelennek a különböző atkák, molyok, például az almamoly az almásokban. A bagolylepke rajzása is elkezdődött, ami szintén jelentős károkat vetíthet előre a zöldséges ültetvényekben.

Állati hőstressz

Továbbá a magas hőmérséklet az állatokra is negatív hatást gyakorol: ha az állatok hőmérsékleti komfortzónáját nagymértékben meghaladó hőmérséklet lép fel, hőstresszről beszélünk. Nemcsak a levegő és a környezet hőmérséklete, hanem a páratartalom és az állatok hőtermelése is szerepet játszik kialakulásában. A valódi stresszállapot kialakulására befolyása van még más tényezők mellett a légmozgásnak (természetes vagy mesterséges) és az állatok mozgásának is. Ebben az állapotban megnő az állatok légzésszáma, csökken aktivitásuk és étvágyuk, ezek következtében csökken a takarmányfelvételük és nyáltermelésük is.

Hogy elkerüljük az állatok kondíciójának és egészségének romlását, termelési és szaporodásbiológiai visszaesésüket, kiemelt figyelmet kell fordítani az állatokra, hogy ellensúlyozni tudjuk a körülmények megváltozását. Lehetőleg jó hőszigetelésű istállóban, ólban helyezzük el őket. Kerüljük a zsúfoltságot, különösen a zárt tartású állatoknál. A zsúfoltság nemcsak a hőmérsékletet emeli, de a levegő minőségét is rontja.

Zárt tartásnál különösen nagy gondot fordítsunk a szellőztetésre! Ilyenkor jó hatású az enyhe huzat, illetve ha az állatokat permetszerűen meglocsoljuk vagy a levegőbe ilyen módon vizet juttatunk, különösen a nem izzadós állatok esetében, melyek felesleges hőjüktől egyébként csak lihegéssel tudnak megszabadulni (sertés, kutya, baromfi). A testhőmérséklettel azonos vagy esetleg azt meghaladó hőmérsékletű környezetben a hőleadás egyetlen módja az izzadás, azonban ha a hőmérséklet magas páratartalommal párosul, ez a hőleadás sem működik. Az állat komfortérzetének hiányát ekkor már viselkedésváltozással és a termelés csökkenésével jelzi.

Legyen hűs itatóvíz

Ha hőgutára utaló jeleket látunk, az állatorvos megérkezéséig életmentő lehet az állat tarkótájékának hidegvizes locsolása, az egész testfelület hidegvizes permetezése. Locsoljuk fel az ólak környékét, az etetőutakat és a járdákat naponta több alkalommal. Jó hatású, ha a hűvösebb napszakokban az állatok mozoghatnak. Energiában gazdag takarmányok helyett vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdagabb, jó étrendi hatású, könnyen emészthető takarmányokkal etessünk! Figyeljünk rá, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű itatóvízhez juthassanak: a 8-15 Celsius-fokos víz üdítő hatású, az ennél melegebb nem!

Kánikulában az ivóvíznek betegségmegelőző, sőt nemegyszer életmentő szerepe lehet! Ha az állati szervezet víztartalmának 10 százalékát elveszíti, megbetegszik, ha 20 százalékát veszíti el, elpusztul. A vízszükséglet nagyobbik részét az ivóvízzel, kisebb részét a takarmányokban lévő vízzel fedezi az állat. Előzőeken túl léteznek olyan készítmények is, amelyek alkalmazásával az állatok egészségét megóvhatjuk, közérzetüket javíthatjuk, teljesítményüket ezek által javíthatjuk.

Forrás:

nak.hu

Magyar Mezőgazdaság

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018.1.17.
Új pályázat az energiahatékonyság javítására
A Miniszterelnökség a forrásátcsoportosítás lehetőségével élve, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új, 35 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési programban, a felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek. A Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása című pályázatra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon.
Agroinform - Beküldve: 22:1:34
2018.1.16.
Korszakhatárhoz érkezett a magyar agrárium
Az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások - Amerikából indulva - elérték Európát és Magyarországon is számolni kell azzal, hogy a precíziós gazdálkodás átvétele, használata nem elodázható. A magyar mezőgazdaság jövője, a gazdák megélhetése nagymértékben attól függ, hogy a takarékos, korszerű, gazdaságosabb termelést biztosító, legkorszerűbb számítástechnikai eredményeket, különböző megoldásokat miként tudjuk átvenni, elsajátítani – mondta Fazekas Sándor az M1 és a Kossuth Rádió műsorában.
Agrotrend - Beküldve: 8:44:7
2018.1.16.
Hozzáférnek a viharkárt szenvedett termelők a kedvezményes hitellehetőséghez
A 2017 második félévében jégkárt vagy viharkárt szenvedett mezőgazdasági termelők számára is elérhető a „0 %-os” forgóeszköz hitel. A 2017 második félévében bekövetkezett jégkár vagy viharkárok után a támogatás mértéke a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ültetvény minősítésű vagy fóliás termesztéssel érintett terület minden megkezdett hektárja után számított, legfeljebb 1 000 000 forint összegű hitel vonatkozásában 100%-os mértékű kamattámogatás, 100%-os mértékű kezességi díj támogatás, valamint a hitelek megkötésével-, fenntartásával kapcsolatos meghatározott költségekre vonatkozó 100%-os mértékű költségtámogatás.
Agroinform - Beküldve: 8:41:49
2018.1.16.
Változások a vízbázisok védelmében
A 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet alapján az ivóvízminőségű vízigények kielégítését szolgáló, napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosító vízbázisokat fokozott védelemben kell tartani. A sérülékeny vízbázis védelme érdekében, a vízügyi hatóság különböző védőzónákat jelölhet ki a vízbázis körül, melyeknek eltérő a védelmi funkciójuk. A hatóság a védendő vízbázis védőidomának illetve védőterületének kijelöléséről – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel – dönt, mely jogszabály a jelenlegi módosítást megelőzően miniszteri rendelet volt.
Agrotrend - Beküldve: 8:34:0
2018.1.16.
Ezekben az esetekben nem kell vízkészletjárulékot fizetni
Hatályossá vált a vízgazdálkodásról szóló törvény tavalyi évben történt módosítása. A kormány a törvénymódosítással tovább növelte a vízkészletjárulék fizetési mentesség határait. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása értelmében nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie: az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után.
Agroinform - Beküldve: 8:32:59
2018.1.16.
A biztonságos termelés alapja a növényvédelem
A növényvédelem a mezőgazdaság kiemelt fontosságú területe – mondta Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára a Növényvédelmi Bizottság ülésén a Földművelésügyi Minisztériumban. A kormány Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának célja, hogy egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek kerüljenek az asztalunkra – mondta az államtitkár. Nagy István kiemelte, a biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az élelmiszer biztonság kiindulópontja a talajvédelem, a növényvédelem valamint a növényegészségügy.
Agroinform - Beküldve: 8:29:45
2018.1.16.
Gyepégetés: jó vagy sem?
Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. Valkó Orsolya a témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett a lapban.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 8:28:28
2018.1.15.
Változások a családi gazdaságok nyilvántartásában
Módosult a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, szóló kormányrendelet – tájékoztatott a nak.hu portál. A 2018. január elsejétől hatályos a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása értelmében a családi gazdaságok nyilvántartása a továbbiakban nem tartalmazza a gazdálkodó család tagjainak adóazonosító jelét.
Agronapló - Beküldve: 21:59:38
2018.1.15.
Megváltozott az őstermelői igazolványra vonatkozó rendelet
Módosult a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet. 2018. január elsejével a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet 9/A. § szakasza hatályát veszítette, és míg az 5. § (1) bekezdése is egyszerűbben került megfogalmazásra összességében elmondható, hogy az ügyfelek továbbra is a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti NAK megyei ügyintéző szervezeténél, kiállítójánál, azaz a falugazdásznál intézhetik az őstermelői igazolványukkal kapcsolatos teendőket, kérelmezhetik az igazolvány kiadását, érvényesítését, cseréjét, módosítását, pótlását vagy bevonását is.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:37
2018.1.15.
Mostantól nem kell megújítani az állatjóléti felelős bizonyítványokat
Megszűnt az állatjóléti felelősök bizonyítványának öt évenkénti megújítási kötelezettsége, a korábban kiállított igazolásokat pedig ezentúl határozatlan időre kiadottnak kell tekinteni. A 2017. december 27-én bekövetkezett változás értelmében tehát azoknak, akik az elmúlt években a Nébih által szervezett képzésen sikeresen megszerezték a képesítést, ismétlő oktatáson nem kell részt venniük! Kapcsolódó jogszabály: A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet.
Agroinform - Beküldve: 21:59:36
2018.1.15.
Ezekre az adminisztrációs teendőkre ügyeljen az anyatehéntartás-támogatás benyújtásánál!
A 2017. évi egységes kérelem felületen benyújtott, termeléshez kötött anyatehéntartás-támogatás (európai uniós), valamint az átmeneti nemzeti anyatehéntartás-támogatás esetében változott a jogszabályi előírás, mivel a 66/2017. (XII. 22.) FM rendelet 15. és 16. §-a a szaporítási (mesterséges termékenyítés, embrió átültetés, háremszerű- és szabad pároztatás, természetes fedeztetés) események bejelentési határidejét módosította a jogcímrendeletekben. A korábbi határidő másfél hónappal lerövidült, így a támogatási évet követő év január 31. napjáig be kell jelenteni minden érintett szaporítási eseményt.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:35
2018.1.15.
Támogatás nyerhető borszőlőültetvény telepítésére
A Miniszterelnökség borszőlő ültetvények telepítését támogató pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az új, mintegy 4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a kérelmeket 2018. február 15-től lehet benyújtani. Az Európai Unió új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozásának köszönhetően ugyan korlátozott mértékben, de alkalom nyílik a tagállamok számára a termelési potenciál növelésére.
Agrotrend - Beküldve: 21:59:34
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35131db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120