Az EU-INFO rendszer kifejlesztője: az EU-INFO KFT - a GAK KHT-val közösen - üzemelteti ezt az EU-s agrár-vidékfejlesztési portált.

Mai dátum: 2018. 4. 25.

Start: 2000.11.9.
Keressen hír-adatbázisunkban:
Dátum:  
év hónap naptól Hírforrás:  Téma: 
  év hónap napig

Szövegrészlet: 


2017.2.18.  <<

Hatvanmilliós ajándék - Ángyán József az állami földek eladását elemzi: a professzorral beszélgetett Hardi Péter

Az állami földek bérbeadását követően Ángyán József professzor az értékesítésüket vette górcső alá. Néhány megye gyakorlatát már áttanulmányozta, a törvényszerűségek kezdenek kirajzolódni. Nem éppen hízelgők a döntéshozókra nézve. – A Professzorok Batthyány Köre legutóbbi országértékelésében arról olvashatunk, hogy mára mintha intézményesült volna a korrupció. Így látja ezt az állami földek értékesítésével kapcsolatosan is? – Mindenképpen. A PBK országértékelése egyébként nem maradt visszhang nélkül, a miniszterelnök válaszolt rá. A társaság elnökének nyilatkozata szerint a levél „meggyőzte tévedéseikről”, és gyakorlatilag visszavonta az egyébként is csupán a felszínt kapirgáló kritikát. Az efféle vállalhatatlan, szervilis hangvétel az előző nyilatkozatoktól sem volt idegen, ezért én már korábban elhagytam a társaságot.

– Pedig az értelmiségnek komoly szerepe lehetne az ország valós helyzetének a feltárásában.

– Az értelmiségnek a nemzet lelkiismeretének kellene lennie. Ezzel szemben elárulja a rábízottakat egy tál lencséért. Az írástudók árulásával van dolgunk.

– Az állami földek sorsáról írt jelentései az egyre ritkább kritikai írások közé tartoznak.

– Lassan fél évtizede kutatom a nyilvános, tehát mindenki által hozzáférhető adatok alapján, hogy a köz tulajdona miképpen vándorol a hatalom kegyeltjeihez. Jó ideig úgy tűnt, hogy a fő cél az állami földek bérbeadása a kiválasztottak számára, ami által busás jövedelemhez juthatnak részben az uniós támogatás, részben a föld haszna révén. Parlamenti államtitkár voltam, amikor már 2010-ben feltűnt, hogy a földalapot is felügyelő Farkas Imre közigazgatási államtitkár alig járt be a minisztériumba. Később állt össze a kép: a bérleti rendszer „előkészítésével” lehetett elfoglalva, valószínűleg ezekben az időkben tárgyalhatta le, hogy melyik havernak mire van szüksége.

– Mára azonban az is kiderült, hogy nem a bérleti lehetőség, hanem a tulajdonszerzés a végső cél.

– Ennek az értékelésén dolgozom most. Fejér és Győr-Moson-Sopron megyével végeztem, hamarosan Somoggyal is elkészülök.

– Milyen alapon választotta éppen ezeket?

– Fejérben, a miniszterelnök megyéjében értékesítették a legtöbb földet, Győr-Moson-Sopron pedig a külföldiek egyik paradicsoma. Somogy viszont a szülőmegyém. Ezután Jász-Nagykun-Szolnok következik, Fazekas Sándor territóriuma. Ennyivel igazán tartozom egykori főnökömnek…

– Mit tapasztal, mennyire reálisak a kikiáltási árak?

– A hektáronkénti 1,4 millió forintos átlagár nálunk ma reálisnak mondható, ám ennél legalább egy nagyságrenddel többért, akár 10–35 millió forintnak megfelelő összegért lehet ma földhöz jutni Európában. Semmi sem indokolja, hogy dobra verjék a földeket, ami így a hűtlen kezelés alapos gyanúját is fölvetheti.

– Azt mondják, kell a pénz az államadósság rendezésére.

– Ebből ugyan nem fog befolyni, hiszen a négyötödét az állam adja – kölcsönként. Ha úgy tetszik, egyik zsebéből a másikba kerül az összeg, miközben elveszíti stratégiai földvagyonát.

– Ilyen körülmények között bizonyára nagy a versengés a földekért.

– Egyáltalán nem, gyakorlatilag nincs is licit: az eddigi három megye – az elárverezett területek negyede – adatai alapján tényként állapíthatjuk meg, hogy a földek 70,5–93,5 százaléka kikiáltási áron kelt el. Azok zömét olyan nagy birtoktestekben hirdették meg, amelyek ára 100–200 millió forint is lehet. Ez már elég magas ahhoz, hogy ne rúgjon labdába, mondjuk, egy családi gazda.

– Pedig számukra is ott a banki kölcsön lehetősége.

– A bicskei földfórumon a gazdák elmondták, hogy – a 20 százalék önrészen és a kölcsön kockázatán túl is – eszük ágában sincs a nagyok játékába beleszólni, hiszen még azt a kevés földjüket is elveszíthetik, amit most művelnek. Ezek az emberek pontosan ismerik az erőviszonyokat.

– Itt ér tehát véget az állami földek magánkézbe játszásának íve.

– Még van egy lépés, mégpedig a föld nagy haszonnal, európai áron való értékesítése a tőkeerős külföldieknek.

– Hiszen éppen ez ellen kommunikál az országvezetés a leghangosabban.

– Más a szó és más a tett. Somogyban például a divatmágnás Benetton cége hatezer hektár föld felett rendelkezik. Intézői a Rappo fivérek: Isacco és Manuel. Ők főnökük agrárcégeinek társtulajdonosaiként magánforgalomban már 2014-ben megvettek volna 107 hektár földet, akkor 135 millió forintért. Mikor a szándék napvilágra került, a Nemzeti Földalap – nem kis kormányzati propagandával kísérve – élt elővásárlási jogával, és megvette a területet. Most viszont 72 millióért hirdette meg ugyanezt a területet, és ugyan ki más vitte volna el, mint az olasz milliárdos Benetton intézője – fél áron! Hatvanmilliós ajándék Benettonnak!

– Pedig a kormány szerint szigorú földügyi szabályozásunk megvédi a magyar földet.

– Sajnos hiába ágáltam a földforgalmi törvény tárgyalásakor, mindez kódolva lett a szabályozásban. Az uniós, illetve a társult országok polgárai, akiknek egy magyarországi székhelyű mezőgazdasági cégben akár csak 25 százaléknyi részesedésük is van, szabadon vásárolhatnak földet. Ezek után miért is gondoljam, hogy a földárak kiegyenlítődésének az időszakában nem fogják kihasználni a nemzetinek mondott oligarchák a földek túladásának lehetőségét – amikor adott esetben már most is megteszi az állam? Elsősorban a pénzüknek helyet kereső arab olajmágnások érdeklődése valószínűsíthető.

– Mit tapasztal, a meghirdetett állami földeknek mekkora része lelt gazdára?

– Országosan 73,5 százaléka. Ez alól érdekes kivétel Győr-Moson-Sopron megye, ahol a meghirdetett földeknek mindössze a felét vitték el. Megjegyzem, itt a dobra vert földek kétharmadát a kormányfővel szembekerült Simicska Lajos cége, a Lajta-Hanság Zrt. műveli. Az ő még mindig meglévő erejét jelzi, hogy meghirdetett földjeinek jelentős részére nem is mertek licitálni.

– Ha már Győr-Moson-Sopron megyét említette: a napokban jártunk Mosonudvaron, ahol az egyik helyi gazda élt az elővételi jogával, és végül vitte a földet. Mi a tapasztalata, országos szinten mennyien éltek ezzel a huszárvágással?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mert a szerződések nem találhatók meg egyetlen honlapon sem. Ezek azonban – lévén nyilvános adatok – kikérhetők, amit tudomásom szerint több szervezet is megtett, így remélhetőleg hamarosan szintén nyilvánosságra kerülnek, s akkor ezeket is feldolgozhatom.

– Jut minderre energiája?

– Elmúltam 64 éves, már második éve nyugdíjas vagyok.

– Az egyetemi tanárokra nem ugyanazok a nyugdíjba vonulási szabályok vonatkoznak, mint más polgárokra.

– Valóban maradhattam volna 70 éves koromig, de hálát adok a Gondviselésnek, hogy éltem a visszavonulás lehetőségével. Így nem kell látnom, miképpen verik szét mindazt, amit egy életen keresztül építettünk fel.

– Az intézetének a megszüntetésére gondol?

– Arra is. Mára egyébként nemcsak azt, de az általunk alapított szakot is megszüntették. Az a fiatal, aki ma környezetgazdálkodást akar tanulni, kénytelen külföldre menni. Aztán vagy visszatér, vagy nem. De ezen túl az egyetemi autonómia is a végnapjait éli.

– Erről kevesebbet hallani.

– A betelepített kancellár helytartóként közvetíti a felsőbb akaratot. A szenátus szerepe egyre szűkül, így fordulhat elő, hogy például a miniszter azt nevezi ki rektornak, akinek a személyét a testület leszavazta. Az egyetem élén egy öttagú konzisztórium áll, amelybe a kormány által kiszemelt kancellár és rektor mellett három főt eleve a minisztérium delegál. És az egyetemi professzori, oktatói kar mindezt eltűri!

– Pedig olyan vezető értelmiségiekről van szó, akik egzisztenciálisan bizonyára megengedhetnének maguknak karakteresebb kiállást is.

– Akárcsak a Professzorok Batthyány Körének 74 éves elnöke. Erről beszéltem: az írástudók árulásáról.

– Mi lesz ennek a vége?

– A történelem arra tanít, hogy amikor a hatalom minden pozíciót elfoglal, magától roskad össze. Erkölcsi talapzat nélkül – tűnjön bármennyire erősnek is – minden rendszer bukásra van ítélve. Legyen az a Római Birodalom, a nemzetiszocialista, a szovjet, de akár a Rákosi- vagy a Kádár-rendszer.

Szabad Föld

Téma: Politika
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2017.10.24.
Orbán: átverik a multik a magyar embereket
A gazdagság és a nagyvonalúság nem feltétlenül jár együtt, hiszen Európa leggazdagabb cégei tévesztik meg a fogyasztókat – hangoztatta Orbán Viktor a pozsonyi várban, ahol európai uniós találkozót tartottak az élelmiszerek kettős minőségének megszüntetéséről a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) kormányfőinek, illetve az összes uniós tagország képviselőinek és az uniós szakpolitikusoknak a részvételével.
Agrárszektor - Beküldve: 22:42:10
2017.10.5.
Megvan a helyosztás: sok multi, Csányi és Mészáros is a gazdaköröknél
Számos multinacionális élelmiszeripari vállalat szerepel azokon a megyei listákon, amelyekkel a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) indul a november 3-i agrárkamarai választásokon. Az agrárszektor.hu információi szerint a kisebb gazdálkodókat összefogó, egyértelmű győzelemesélyes érdekképviselet a listás helyek 40 százalékát engedte át azoknak az ágazati szervezeteknek, amelyekkel együttműködési megállapodást kötött. Néhány kivétellel a Magosz-listán indulnak a legnagyobb hazai agrárbefektetőnek tartott Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató agrárcégei, de megtalálhatók rajtuk Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester agrárvállalatai is.
Agrárszektor - Beküldve: 23:31:49
2017.10.5.
MOSZ álláspont a kamarai választásról
Nagy Tamás, a MOSZ elnöke egy elvi kérdés felvetésével kezdte a szervezet sajtótájékoztatóját, amit a közelgő agrárgazdasági kamarai választások alkalmából tartottak. A MOSZ a választásokat igazságtalannak és törvénytelennek tartja, ennek ellenére indul a november 3-ai voksoláson, elsősorban azért, hogy teret biztosítson a NAK működésével kapcsolatban egyre növekvő termelői elégedetlenségnek. Nagy Tamás kifejtette, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) álláspontja szerint a kamarai választások nem a törvényi keretek között zajlanak, mivel a kamara a szabályok önkényes megváltoztatásával nem megyénként tart közgyűlési választásokat, hanem listára kell szavazniuk a küldötteknek.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 23:31:46
2017.4.3.
Fazekas: Kiderült, tényleg silányabb élelmiszert kapunk
A Nébih 100 élelmiszert hasonlított össze, hogy kiderüljön létezik-e a kettős minőség az itthon és a külföldön forgalmazott termékek között. Ma közzétették az eredményeket. Kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most lezárult átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette, alátámasztva a korábbi vizsgálat eredményét – közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Agroinform - Beküldve: 0:34:51
2017.2.18.
Hatvanmilliós ajándék - Ángyán József az állami földek eladását elemzi: a professzorral beszélgetett Hardi Péter
Az állami földek bérbeadását követően Ángyán József professzor az értékesítésüket vette górcső alá. Néhány megye gyakorlatát már áttanulmányozta, a törvényszerűségek kezdenek kirajzolódni. Nem éppen hízelgők a döntéshozókra nézve. – A Professzorok Batthyány Köre legutóbbi országértékelésében arról olvashatunk, hogy mára mintha intézményesült volna a korrupció. Így látja ezt az állami földek értékesítésével kapcsolatosan is? – Mindenképpen. A PBK országértékelése egyébként nem maradt visszhang nélkül, a miniszterelnök válaszolt rá. A társaság elnökének nyilatkozata szerint a levél „meggyőzte tévedéseikről”, és gyakorlatilag visszavonta az egyébként is csupán a felszínt kapirgáló kritikát. Az efféle vállalhatatlan, szervilis hangvétel az előző nyilatkozatoktól sem volt idegen, ezért én már korábban elhagytam a társaságot.
Szabad Föld - Beküldve: 0:11:14
2017.2.9.
Megszólal a nagymester: pálinkáról egy szót sem beszéltem Fazekassal
Nem tesz eleget Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter felszólításának, és nem mond le a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. Piros László azért került összeütközésbe a szaktárca vezetőjével, mert névbitorlónak nevezte, és feljelentéssel fenyegette meg az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait. Az agrárszektor.hu-nak nyilatkozó Piros László szerint ez volt a kötelessége, és természetesen nincs baja az erdélyi, vajdasági, felvidéki magyarsággal. Nemzeti érzelmű állampolgárként csupán egy oltalom alatt álló magyar termék védelméért szállt síkra.
Agrárszektor - Beküldve: 23:3:1
2017.1.26.
Gyuricza Csaba került a hazai agrárkutatás élére
2017. január 17-e óta új főigazgatója van a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak (NAIK). Információink szerint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azzal bízta meg Prof. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanárt, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal korábbi elnökét, hogy hangsúlyt adjon a hazai agrárkutatás szakpolitikai irányainak meghatározásában. Az új vezetőtől a csaknem 1000 fős agrárkutató-hálózat összefogását és az egységes arculat megteremtését várják.
Agrotrend - Beküldve: 22:57:12
2017.1.4.
Nincs már Földalap, nincs kit perelni?
Megszűnt az állami földalapkezelő szervezet, így az ellene indított számos pernek is vége, legalábbis ideiglenesen félbeszakadtak, ugyanis a bíróság így döntött. Az NFA ugyan a Földművelésügyi Minisztériumba olvadt, de ezek szerint a tárca nem tekinthető jogutódnak. Ha mégis, akkor viszont érthetetlen az ügy ilyetén kimenetele. Mivel a tavalyi kormányhatározatok alapján az állami földek ügyeit intéző Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2016. november 5-én megszűnt – azaz beolvadt az agrártárcába – nincs is kin, illetve min számonkérni az állami földekkel kapcsolatos esetleges jogsértéseket.
Szabad Föld - Beküldve: 0:34:14
2016.12.20.
Ezúttal rossz hír érkezett - Elutasított indítvány a Kishantosért vívott jogi küzdelemben
Formai hiba - Nemhiába figyelmeztetett Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. ügyvezetője, hogy kétesélyes az Alkotmánybíróság válasza a Fővárosi Törvényszék kezdeményezésére. A bíró a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel kapcsolatos egyes jogszabályok megsemmisítését szerette volna elérni. Ha ez megtörténik, új alapokra helyeződhettek volna az oly’ sokat vitatott földbérleti szerződések. A taláros testület azonban formai hibára hivatkozva elutasította az indítványt.
Szabad Föld - Beküldve: 22:56:11
2016.12.12.
Európai Bíróságra megy a magyar földvita - A tárca nem érti
Értetlenül áll a Földművelésügyi Minisztérium az előtt, hogy a Greenpeace Magyarország az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi állami földek ügyében. Az agrártárca szerint az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a korábbi földhaszonbérleti pályázatok jogszerűek voltak. Az Alkotmánybíróság a közelmúltban egyértelmű iránymutatást adott az ügyben, ezért a minisztérium nem érti, hogy a Greenpeace Magyarország miért fordul az Európai Bírósághoz a kishantosi földek miatt – derül ki a tárca közleményéből.
Agrárszektor - Beküldve: 23:0:5
2016.12.11.
Nem adják fel
Kimerült a Hortobágyon legelőt bérlő gazdák jogorvoslati lehetősége: ezzel a megállapítással hívtam fel Rezes Gábor váncsodi állattartó gazdát. De csak az országhatáron belül – tette ő hozzá azonnal. A napokban érkezett a hír: a kúria szerint is rendben vannak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által kötött földbérleti szerződések. A hortobágyi és bihari gazdák küzdelmét az igazságukért lapunk is figyelemmel kísérte. Megírtuk, hogy olyan gazdák nem jutottak legelőhöz, akik több száz juhot, szarvasmarhát tartanak, ellentétben azokkal, akiknek csak mutatóban akadnak jószágaik.
Szabad Föld - Beküldve: 21:49:51
2016.11.10.
Változások év végére
Ha csak két hónapra is, de újabb „gazdája” van a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH): eddig Fazekas Sándor miniszter felelt ezért a területért, mostantól azonban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került a támogatások elosztásáért felelős hivatal. Semmi nem lesz már ugyanolyan a Vidékfejlesztési Hivatalban? - Képünkön a Földművelésügyi Minisztérium
Agroinform - Beküldve: 23:10:54
   


Partnereink:

Az EU-Info OJ, AGRIC és RAPID
szolgáltatásaink támogatója:

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésű Előirányzat

Szakmai együttműködő partnerünk: Magyar Agrárkamara
Korábbi támogatóink: PHARE program (EU Kom. Strat.), International Visegrad Fund, FAO SEUR,
Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság

 

Aktuális támogatónk:


2004. június 21-2005. december 31.



Korábbi támogatóink:

OJ, Agric, RAPID, Midday
2003. február 14-2004. február 14.

SQL Adatbázisok
2003. február 8-2003. december 31.

Környezetvédelmi témák
2003. február-2003. december

 

A mai napon a dokumentumok száma a (1) HÍREK adatbázisban: 35757db, (2) OJ Adatbázisban: 11963db, (3) AGRIC adazbázisban: 16804db.

 

Az EU-INFO rendszerben szereplő, angolról magyar nyelvre történt gépi fordítások alapján keletkezett dokumentumok nyelvileg és jogilag nem lektorált anyagok, nem képeznek jogforrást, az azokban szereplő információk elsődleges célja a szakmai tájékoztatás.


Originally published in the official languages of the European Community in the Official Journal of the European Communities by the Office for Official Publications of the European Communities. Responsibility for the translation into Hungarian from the original English edition lies entirely with the translator or publisher.

Home - Hírek - Közlöny ("C", "L") - Agrár rendeletek - ADAT-bázis - Mi az EU-Info?

További felvilágosítás: GAK Kht., tel.: 28/521-120